Hamarosan népszavazáson döntenek a szentgáliak arról, épülhet e hulladékkezelő a falu határában. Október 20-án sajtótájékoztatón ismertették a projekttel kapcsolatos eddigi eredményeket, illetve a községben lezajlott előzetes közvélemény-kutatás adatait. Tovább >>>

Mint ismeretes, Veszprém 161 másik településsel együtt, konzorciumot alkotva 2002-ben nyújtott be Brüsszelbe pályázatot, a közös hulladék-gazdálkodási problémák megoldása érdekében. Ennek eredményeként 3,2 milliárd forintos támogatást nyertek, a 6,5 milliárd forintos projekt megvalósításához.

Hartmann Ferenc Veszprém alpolgármestere elmondta, az uniós csatlakozás az európai környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályok átvételét is jelenti. A beruházás azért is sürgős, mert a térségben található hulladéklerakók néhány év múlva már nem képesek befogadni a keletkező hulladékot, több lerakót a hatóságok köteleztek bezárásra, és vannak műszaki védelem nélküli depóniák is, amik potenciális veszélyt jelentenek a környezetre.

A hulladéklerakó helyszínét kiválasztani nem könnyű. Veszprém megye nagy része természetvédelmi védettség alatt áll, a nemzeti park mellett természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, barlangok, erdőrezervátumok is találhatók a megyében. A területek nagy része kiemelt üdülőkörzet, a fennmaradó területek esetében pedig a geológiai adottságok nehezítik meg a helyszín kiválasztását. A korábbi, Királyszentistván melletti helyszínt az ottani népszavazás nem hagyta jóvá, a Veszprémi területet pedig az a rendelet nem engedélyezte, mely szerint repülőtér 15 kilométeres körzetében nem lehet lerakót létesíteni.

A Szentgál melletti terület a községtől öt kilométerre, a szomszédos Herendtől három és fél kilométerre található. A területen a vízbázis védelme biztosított, és megközelíthetősége is optimális, mivel a szemétszállító járműveknek nem kell a településeket érinteni. Jelenleg a környezetvédelmi hatásvizsgálat és tanulmány készítése folyik, ennek alapján várhatóan november végére hoznak döntést a szakhatóságok. A magyar engedélyezési eljárás után még Brüsszelnek is jóvá kell hagyni a tervet. Az idő azonban kevés: ha idén december 31-ig nem születik döntés, elvész a támogatás.

Sófalviné Tamás Márta Szentgál alpolgármestere a leendő projekt településre gyakorolt pozitív hatásait emelte ki, amennyiben a hulladéklerakó megvalósul, évi harmincmillió forint iparűzési adóval gyarapodna az önkormányzat, számos új munkahely létesülne, és felszámolhatnák végre az illegális lerakókat a környéken. Az önkormányzat várhatóan december 7-re írja ki a népszavazást, addig falufórumokon fogják a lakosságot tájékoztatni a várható előnyökről és hátrányokról, illetve tanulmányi kirándulást is szerveznek olyan településekre, ahol már létrehoztak hasonló hulladékkezelőket.

Az alpolgármester asszony arról is beszámolt, hogy a mostani, előzetes közvélemény-kutatás szerint nincs még a lakóknak elegendő információjuk, ezért nagy részük elutasítaná a beruházást. Az alapvető információk megismerése után azonban változott az arány, a megkérdezettek negyvenöt százaléka biztosan igennel szavazna a lerakó megépítésére. A felmérés egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a hiteles információk birtokában sokan készek felülbírálni elutasító véleményüket. Kevesen hisznek azonban a környezetvédelmi és geológiai szakértőknek, többen a magyar és európai hatóságoknak, de legtöbben a saját szemüknek, ezért szívesen tájékozódnának már működő hulladékkezelők tapasztalatai alapján.

Szalay Zoltán a Kommunális Rt. igazgatója szerint a tervezett lerakó megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak. A telephely teljesen zárt, a hulladékot egy többszörös szigetelésű záróréteg választja el a vízadó rétegektől. Nem fogadnak veszélyes hulladékot, a beérkező anyagok típusát és minőségét rendszeresen ellenőrzik. Ide már csak a szemét azon része kerül, ami nem újrahasznosítható, az is tömörítve. Mérőeszközökkel folyamatosan ellenőrzik a talaj, víz, levegő minőségét. A telep köré két méter magas fal, és harminc méter széles erdősáv is kerül, így a szél sem hordhatja szét a hulladékot. A folyamatosan feltöltött parcellákat termőfölddel borítják be, amire növényzet kerül, így visszaállítják majd a természet eredeti állapotát.

Az új lerakó több mint háromszázezer ember hulladékproblémáját oldaná meg, ezért a veszprémi önkormányzat nagyon bízik a népszavazás sikerében, melynek költségét is a projekt finanszírozza. (veszport.hu)