Hat éve, 1997-ben ugyanis a Takarékbankot privatizálták és ekkor a konszolidáció révén többségi tulajdonossá lett magyar állam a német DZ Bank jogelődjének adta el 75 százalékos részesedését. A megállapodás értelmében ez év áprilisától lehetősége lesz az ország 165 takarékszövetkezetét tömörítő integrációnak részvényvásárlásra. Most a takarékszövetkezetek hosszabb távon is többséget szeretnének szerezni csúcsbankjukban.

A világban, Európában sok országban működnek szövetkezeti bankok, de sehol máshol nincs példa arra, hogy központi bankjuk – a mi esetünkben a Takarékbank – többségi külföldi tulajdonban legyen. Ennél is fontosabb érv, hogy az irányítási pakett megszerzése nélkül nehezen képzelhető el hosszú távú stratégiák közötti összhang.

A sikeres működés alapja

A takarékszövetkezetek helyben nyújtott, színvonalas szolgáltatását elősegítő központi banki szerepvállalás biztosítja a további sikeres működés alapját – foglalta össze álláspontját Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetőjeként.

– Amennyiben többségi tulajdonra tesznek szert, milyen típusú bankot képzelnek el?

– Központi, más megfogalmazásban apex bankot, amely szövetkezeti formációkban egy teljes kör jogosítványú kereskedelmi bank. Elsődleges feladata a „profitcentrum” takarékszövetkezeteknek nyújtott szolgáltatás. A takarékszövetkezeteknek nagy szükségük van egy jól működő Takarékbankra a kistérségekben vállalt pénzügyi szerepük (több esetben főszerepük) ellátásához.

–Ha nem sikerül megszerezni a többségi részesedést, milyen hátrányok érhetik a takarékszövetkezeteket?

– A takarékszövetkezetek a bankszektor legdinamikusabb fejlődését mutatták fel az elmúlt öt esztendőben, működésükkel jelentősen előreléptek a piacon. Számos piaci szegmensen másodikok a magyar bankpiacon (lakossági megtakarítás, lakossági hitel, önkormányzatiszámla-vezetés). Az agrárium, a vidék finanszírozásában piacvezető pozíciót töltenek be. Ezek a tendenciák akkor maradnak tartósak, ha a Takarékbank és a takarékszövetkezetek stratégiája összhangban lesz.
A leglényegesebb szempont, hogy a Takarékbank az elkövetkezendőkben is olcsón szolgáltathasson a takarékszövetkezeteknek. A többségi pakett birtokában növelhető lenne a pénzügyi aktivitás, mely tovább javíthatná eredményeinket – fogalmazott egyértelműen Varga Antal, a megye egyik legnagyobb takarékszövetkezetének, a Zirci Takarékszövetkezetnek elnök-ügyvezetője, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökségének Veszprém megyei tagja.

Gyarapodó betétállomány

Az elnök-ügyvezető szerint a takarékszövetkezetek mind a kiszolgálás színvonalában, mind a technikai fejlettségben utolérték az úgynevezett nagy bankokat. Mindezt jól reprezentálja, hogy a hazai banki átlag növekedésének a kétszeresét „hozták”.
Legnagyobb veszélynek azt tartja Varga Antal, ha nem kerülnek többségi tulajdonba a takarékszövetkezetek, akkor elképzelhető, hogy rosszabb kondíciókkal, drágábban tudják nyújtani szolgáltatásaikat ügyfeleiknek. Bármely tulajdonosnak előnyt jelenthet ugyanis az a vállalkozás – hangsúlyozta –, amely megfelelően aktív és ismeri az adott piacot. A célok megvalósítását elősegíti az is, hogy egyre több kereskedelmi bank küszködik forráshiánnyal, míg a takarékszövetkezeteknél a betétek gyarapodnak.

Az elnök-ügyvezető ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy saját növekedésük tőkeigényének fedezésére is kell pénzt fordítani. Ez bizonyos mértékben behatárolja a Takarékbankban szerzendő részesedés lehetőségét.