A minap döbbenten olvastam a hírt: Király Linda lesz a sztárvendége Veszprémnek augusztus 20-án. Elolvastam még egyszer… Bíztam benne, hogy tévedek…
A félreértés elkerülése végett: elismerem Király Linda tehetségét. Arról pedig, hogy milyen reklámcélokra használják fel, milyen partikon jelenik meg, hogyan változik megjelenése, nem ő tehet. Nem elég erős ahhoz még, hogy önálló életre keljen ebben a rothadó magyar zenei mikrokozmoszban.

A problémám a dátum. Miért pont 20-án?

Akkor kezdjük a legelejéről:
Eddig is gyanítottam, hogy avatatlan kezek irányítják a város kulturális életét. Mára azonban ez a gyanú biztos tudássá avanzsálódott.

A Veszprémi Nyári Fesztivál – melynek záróakkordja lesz ez a 20-ai koncert – jelenlétét a szervezőkön kívül nagyon kevés veszprémi veszi észre. Pedig a „Város” szervezi… Elszomorítóan üres ez a felfújt lufi, és az embert annyira lehangolja, hogy kipukkasztani sincs kedve.

Bíztam benne, hogy az a sok „értelmiségi” ott felettünk tényleg a szívén viseli a város életét, és ennek következtében a lakóiét is. Bíztam benne, hogy felelősséget éreznek a lakók (kulturális) tudatának, szokásainak, moráljának formálása iránt is. Bíztam benne, hogy tudják, nem mindegy mivel etetik „a disznókat”. Bíztam benne, hogy bíznak benne: Veszprém nemcsak a balkonládáival kell, hogy virágozzék, hanem szellemében is. Ennek érdekében azonban nem tesznek szinte semmit.

Augusztus 20. A Veszprémi Nyári Fesztivál zárónapja. És mellesleg hazánk egyik legősibb ünnepe. A keresztény magyar államalapítás napja. Belenyugodna ilyenkor az emberfia a „gulyásos magyarkodásba”, kenyérillatba, paprikás-hagymás-boros mulatozásba. Vegyítve mindezt némi megemlékezéssel (megemlékeztetéssel), márcsak a miheztartás végett.

Ehelyett kapunk szuper playbeck koncertet, a Nagy Testvér lányától ingyér’, meg tűzijátékot. Aztán a Várból caplatva hazafelé boldogan megpaskolhatjuk a Városháza öreg homlokát, hogy „köszi”, és békésen nyugovóra térhetünk panelkuckónkba, úgy, hogy ennek a jobb sorsra érdemelt ünnepnek mégcsak az üzenetfelhőcskéje sem tűnt fel horizontunkon.

Hát azt hiszem, tökéletes példa ez a disznók „beetetésére”…

ui: A Himnuszt melyik városatya fogja lesúgni Lindácskának?