Városunkban megalakult a Veszprémi Ünnepi Játékok Kft., mely egy kicst meg és felrázta a közvéleményt. Olvashattunk már róla sokat és semmit. Az alábbi beszélgetés célja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.

– Hogyan és miként került bele Vándorfi László a rendezvényszervező Kft.-be?

– A rendszerváltás óta színházigazgatóként több olyan tervezetet is kidolgoztam, mely a város rendezvényeinek fejlesztésével volt kapcsolatban. Aztán amikor Mészáros Zoltán a Rádió Jam mellett elkezdett foglalkozni a vendéglátással, fesztiválokkal, kiderült, hogy az elképzeléseink egészen közel állnak egymáshoz. Asztalos István alpolgármesterként szintén régen dolgozik a város turisztikai profiljának, rendezvényszerkezetének kialakításán. Mégis több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy most együtt nekiláthassunk a tervünk megvalósításához, amelyhez természetesen kellett a város támogatása is. Így alakult meg a Veszprémi Ünnepi Játékok Kft., melynek fő profilja a fesztivál-szervezés.

– Tehát a Kft. három tagja a város, Mészáros Zoltán és Vándorfi László?

– Nem! A Kft. alapító tagjai nem magánszemélyek, hanem intézmények, azaz az én részemről a Pannon Várszínház Kht., a Mészáros Zoliék részéről pedig a Radio Jam, illetve harmadikként a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az biztos, hogy az ötletek még a Pannon Várszínház előtti időkből származnak, de én egyedül nem tudnék részt venni ebben, nincs is hozzá elég pénzem, s emellett a Pannon vezetői teljes mellszélességgel kiálltak amellett, hogy ebben a Kft.-ben a Kht. szerepet vállaljon.

– Mi a célja, a profilja a létrehozott Kft.-nek?

– Kizárólag a Veszprémi Ünnepi Játékok, a három napos fesztivál megrendezése. Egyelőre semmilyen más célt nem fogalmaztunk meg. Távlati célunk nyilvánvalóan az, hogy ez bővülhessen mind időben, mind műfajilag – luxus, hogy csak a zene jelenjen meg ebben a három napban, hiszen csodálatos teátrális tér áll rendelkezésünkre. De úgy gondolom, hogy az első évben mégis csak a zenei művészeti ágak jelennek meg, hiszen ez jár viszonylag a legkisebb beruházási nehézségekkel.

– Mikor lesz az első évad?

– 2004. augusztus 12. és 14. között rendezzük az első Veszprémi Ünnepi Játékokat.

– A városban borzolta a kedélyeket a helyi nyomtatott sajtóban megjelent közlés, miszerint a Kft. ingatlanok bérbeadásával is szeretne foglalkozni.

– Fő tevékenységi körünk a kiegészítő művészeti tevékenység, de őrültség lett volna ezt a lehetőséget kizárni. Nincs semmilyen ingatlanunk, s a Várban valami tulajdon… az elég érdekes lenne. Az ünnepi játékok góca mindig a Vár lesz, de ki tudja megmondani, merre terjeszkedhetünk. Lehet, hogy az ingatlan-bérbeadás mint tevékenységi kör soha nem fog megjelenni a Kft .életében, de lehet, hogy évtizedek múlva lesz már rá lehetőségünk.

– Leginkább az böki az emberek csőrét, hogy hatalmas nevek (Carreras, Placido Domingo, Paco de Lucia) jelentek meg a helyi sajtóban. Mennyire lehet ezt komolyan venni, mennyire tarthatóak ezek a felvázolt tervek?

– Ha az ember elkezdi vizsgálni, mi, mibe kerül, nagyon érdekes dolgokra jön rá. Egy ilyen léptékű művész (Carreras, Bocelli, José Cura, Marton Éva) gázsija 8 és 15 millió forint közé tehető. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szabadtéri színházi előadás létrehozása ma kb. 10 millió forintba kerül – például ennyiből hoztuk ki a Pannon Várszínháznál a Kinizsit –, akkor láthatjuk, hogy nincs nagyságrendi különbség a kettő között. Természetesen az Ünnepi Játékok esetében nincs lehetőség a többszöri előadásokra, de a különlegességéből fakadóan reményeink szerint a nézőszám nagysága biztosítja a sikeres lebonyolítást. A Várban építendő színpad a mostani állapothoz képeset 90 fokkal elfordul, azaz a díszlet maga az Érseki Palota lesz, s ebből következik, hogy a nézőtér is megnövekszik, azaz kb. 2000 fős nézőközönséggel számolhatunk.

– Mindezek mellett gondolom elég borsos jegyárakra számíthatunk.

– A fesztivál egyik célja, hogy Veszprémbe csábítsa a látogatókat, a másik pedig az, hogy minőségi szórakozást nyújtson a helyi polgároknak. A legjobb helyekre szóló jegyek bizony 10000 forint fölött kelnek el, de lesznek 1000-5000 forintos jegyek is. Reményeink szerint a fesztivál különleges jellege az egész országból és külföldről is vonzza majd az érdeklődőket. Ehhez természetesen nagyon fontos a professzionális PR tevékenység, azaz országos reklámtevékenységet kell folytatnunk.

– Az előadások létrehozásához elengedhetetlen a profi művészek számára kielégítő infrastruktúra. Hogyan tudják megoldani ezt a nem könnyű feladatot?

– Ha a szállásra gondol, azt sikerült az érsek úr támogatásával elrendeznünk. Az érsek úr felajánlotta a palota infrastruktúráját a fesztiválon fellépő külföldi művészeknek. Úgy gondolom, az a belső tér önmagáért beszél. A színpadot – mint már említettem – úgy tervezzük meg, hogy összhangba kerüljön a gyönyörű környezettel és speciális színpadfedési technikát alkalmazunk. A művészek számára készül egy videofilm magáról a Várról, az Érseki Palotáról, valamint egy számítógépes szimuláció, ami bemutatja a tervezett színpadot is. Ezt eljuttatjuk hozzájuk, így nyugodtan eldönthetik, hogy vállalják-e ilyen körülmények között a fellépést.

– A zenekar kérdése hogy oldódik meg?

– Az egész estés fellépést globálisan kell kezelni. Ha például José Cura érkezik, akkor az eddigi magyarországi kapcsolataira alapozva választja ki magának a zenekart. José Cura – az első számú kiszemeltünk – már dolgozott az Operaház, a Rádió zenekarával, tehát van választási lehetősége és viszonyítási alapja. (A megelőző tárgyalásokban Bátor Tamás operaénekes, menedzser segít minket, rajta keresztül tudjuk elérni a művészeket.) A fény- és hangtechnikának is természetesen professzionálisnak kell lennie, ez is pénzbe kerül. Végeredményben egy José Cura fellépés itt a Várban tokkal-vonóval körülbelül 13 millió forintba kerül.

– A Kft. alaptőkéjét tekintve ez az összeg elég magasnak tűnik. Miből tudják finanszírozni az előadásokat?

– Nos, igazából két lehetőségünk van. Egyrészt számítunk az országos pályázatokra, illetve mellettük kiemelkedő lesz a szponzorok támogatása. E két forrás fedezheti az előadások felállításának költségét.

– Ha már a pénznél tartunk, miért Kft.-t, és miért nem Kht.-t alapítottak?

– Az ilyen típusú kultúra csak profitorientáltan működhet, mivel akik végzik, azok ebben élnek, és semmi más módon nem érhető el ez a fajta nagyságrend. Ezek a híres művészek azért tudnak ennyibe kerülni, mert pontosan tudják, hogy mennyiért adhatók el. Én magam Kht.-t képviselek, tehát semmi ellenvetésem nem lett volna egy Kht. iránt, ám mivel a város ebből pénzt akar látni, így mindenféleképpen Kft.-t kellett alapítani, ugyanis a Kht. a kitermelt hasznot köteles visszaforgatni a működésébe. Így a város ebből a vállalkozásból pénzhez juthat.

– Hogyan épül majd fel a három napos fesztivál programja?

– Az első napon a dzsesszé lesz a főszerep, itt felvetődött Jan Garbarek neve. A második napon a könnyedebb, ám minőségi hangszeres muzsika kerül előtérbe, ide kapcsolhatjuk Paco de Lucia személyét, a harmadik nap az operáról szól, amit José Cura neve fémjelezhet.

– Milyen szerepet tölthet be a Veszprémi Ünnepi Játékok a város kulturális életében?

– Célunk az, hogy a város éves programjának legfontosabb eseménye legyen, de félreértés ne essék, nem célunk a már jól működő fesztiválokat, rendezvényeket háttérbe szorítani. Szeretnénk ezek mellett minőségi, európai szintű rendezvényt létrehozni, kiegészíteni a város kínálatát. Úgy gondolom, a fesztivál nem veszi el mások feladatát, nem sérti mások érdekeit, elképzeléseink szerint 4-5 év alatt a Veszprémi Ünnepi Játékok a város kiemelkedő rendezvényévé válhat, mely az országból és külföldről is idevonzza a látogatókat, érdeklődőket.