Egy jogi vagy közgazdász diploma jó alap a karrierhez, de újra a műszaki és még mindig a pénzügyi végzettségűeket keresik ma a munkaerő-piacon, bölcsészként pedig továbbra sem lehet jól élni - állítja a karrierszakértő.

A Veszprémi Egyetem Karrier Irodája a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületével közösen a közelmúltban Magyarországon elsőként, a Veszprémi Egyetemen rendezte meg a "Karrier Napok és e-börze 2003" című programját. A Karrier Napok tulajdonképpen az elmúlt hét évben tartott állásbörzéket töltötte meg új tartalommal a résztvevők megváltozott elvárásainak megfelelően, és adott új arculatot hozzá.

A hagyományteremtő rendezvény célul tűzte ki, hogy a Veszprémi Egyetem hallgatói és az üzleti szféra képviselői közötti kapcsolat megteremtésével segítse a hallgatókat a szaktudásuknak, és érdeklődési területüknek legmegfelelőbb állás megtalálásában.

A cégek ezen a napon közelebbről is megismerhették a jövő szakember-generációját, akik közül majd kiválaszthatják munkaerő-utánpótlásukat, s a hallgatók személyesen is találkozhattak a munkahelyek képviselőivel. Ráadásul első kézből szerezhették meg azokat az információkat, amelyek egy munkahely választásánál alapvetően fontosak számukra, megleshették azokat a technikákat, melyekkel sikeresen léphetnek fel a munkaerő-piacon tudás tőkéjük értékesítésekor.

Erről a legtöbb információt gyűjthették be és raktározhatták el Pintér Zsolt Magyarország talán első számú fejvadászától és karrierszakértőjétől, aki főelőadója volt a veszprémi Karrier Napoknak.

Pintér Zsolt, mint a Pécsi Tudományegyetem docense immár hét éve minden tavasszal rendszeresen készíti fel 15-20 hazai egyetem és főiskola többszáz végzős hallgatóját az életpályatervezés és a hatékony álláskeresés fortélyaira. Előadásai rendkívül népszerűek a fiatalok körében, szórakoztató volta miatt Pintér-showként is emlegetik.

Egy ilyen show-műsor részesei lehettek május 7-én a Veszprémi Egyetem végzős hallgatói is. Előadásán röviden ismertette a karriercsinálás módjait és lépcsőit, vagyis mindazt, amiről már hatodik kiadást is megért, 1996-ban a HVG gondozásában megjelent Hogyan csináljunk karriert – Az álláskeresés enciklopédiája című könyvében részletesen is megírt. Majd a diákok kérésére pontról pontra ismertette a professzionális önéletrajzírás és a célcsoportos közvetlen álláskeresés (amikor nem meghirdetett állásra jelentkezünk) titkait, továbbá megosztotta velük a béralku technikáit.

A népszerű fejvadász – mint az előadása utáni sajtótájékoztatón elmondta – utoljára 1990-ben járt Veszprémben. Kiemelte, hogy nemcsak a pályaválasztásra de a váltásra is fel kell készíteni az embereket, hiszen ma már egy élet során legalább háromszor pályát kell módosítanunk és minimum ötször munkahelyet változtatnunk. Ma a potenciális munkaerőtől elvárják, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljen, legyen irányítható, tudjon csapatban dolgozni, s nyitott legyen a képzésekre.

A karrierszakértő úgy tapasztalja, a fiatal pályakezdők, köztük a friss diplomások körében általános az optimális életpályatervezésnek és az elhelyezkedési technikák ismeretének szinte teljes hiánya. Ezért is tartja fontosnak és különösen hasznosnak a veszprémihez hasonló rendezvényeket.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen végzettséggel lehet ma karriert csinálni, a szakértő a következőket tanácsolta. Mindenképpen jó alap egy jogi, vagy egy közgazdasági egyetemi végzettség, de ma újra a műszaki diplomásokat, a gépészmérnököket, a termelésirányítókat keresik a munkaerőpiacon, s továbbra is nagy a kereslet a pénzügyi szakemberek iránt, ám bölcsésznek még mindig nem érdemes tanulni.