Séd Filmszínház, Nagyterem

április 17. 16:00

április 18. 16:00

április 19. 16:00

április 20. 16:00

április 21. 16:00

április 22. 16:00

április 23. 16:00

Ha már nincs rossz ötlet sem (A kincses bolygó), akkor nyúljunk vissza a jó öreg tutihoz... Érdekes mottó, különösen Disney-től, ahol az utóbbi időben ugyan jó ötlet nem volt, de azért évente egy rajzfilmmel elő tudtak rukkolni. Más kérdés, hogy mára igen messzire kerültek azoktól a boldog békeidőktől, amikor az Aladdin és Az oroszlánkirály többszázmilliós üzletei fenntartották a Nagy Egér monopóliumát. Az elmúlt éveket apró sikerek és még nagyobb bukások tarkították, és hiánycikké váltak az igazán átütő világraszóló rajzfilmek. Erre nagy kétségbeesésükben a Lilo és Stich, és a Kincses bolygó után tettek egy rémült kísérletet a Pán Péter sztori és a klasszikus Dzsungel könyve folytatására. Hogy mennyit vártak tőlük, azt sosem fogjuk megtudni. Tény, hogy a 20 milliós büdzséjű Visszatérés Sohaországba kellemes 50 millióval zárt, a Dzsungel könyve mégis sokkal nagyobb presztízskérdés Egérországban. Ne feledjük: Kipling klasszikusán nemzedékek nőttek fel, amely a vállalat egyik legcsillogóbb ékköve és évtizedeken keresztül tejelő fejős tehene. Sokkal nagyobb múltja és jelenje van a történetnek ahhoz, hogy a mai profithajhászó világban csak úgy leírják veszteségként. Balu, Maugli, Sír Kán tehát visszatérnek a vászonra, de sokkal több vesztenivalójuk van, mint amennyi haszonnal kecsegtetnek. A mai világban a Dzsungel könyve mese már régen kevés a gyerekek moziba csalogatásához. Ahhoz legalább egy földönkívüli, kis lövöldözés kellene, még a rajzfilmben is (lásd.: Lilo és Stich). A dzsungel könyve típusú klasszikus történetmesélés kora lejárt. Viszont ha kissé modern, újszerű frissességgel szeretnék nyakon önteni a mesét, elveszik minden báját és borzasztó módon megtépázzák saját tekintélyüket.