A tegnap esti Tér-Kép Mozgásszínház Salome című előadásáról kellene most írnom. De nem tudok. Nem tudok többet, mint ami a szórólapokon szerepel, miszerint: Oscar Wilde dráma elevenedett meg a VMK kamaratermében. Biztos így volt.

I’m sorry. Magam is színjátszós múlttal rendelkezem, örültem is, hogy újra átélhetem az amatőr előadások „légkörét”, hogy újra együtt lehetek a rég nem látott „szín-társakkal”. Így nehéz szívvel írom meg ezeket a sorokat.

I’m sorry. Először is a legzavaróbb körülménnyel kell, hogy kezdjem. A helyszín megválasztása a lehető legszerencsétlenebbre sikeredett. Sem a játéktér, sem a nézőtér nem felelt meg az alapvető követelményeknek. A terem közepén lévő két betonoszlop tökéletesen betöltötte a teret, amely így használhatatlanná vált, a széksorok túlontúl közel voltak a színtérhez, így néha a szereplők nem tudták feloldani a fellépő helyhiány problémát. A nézőtérről a „láthatás” esélye egyenlő volt a nullával. A kíváncsibbak állva, vagy a falnak támaszkodva próbálták meg a lehetetlen, LÁTNI VALAMIT. (Ha egyáltalán volt mit.)

I’m sorry. Maguk az előadók az átélés legkisebb jelét sem adták, bár lehet, hogy belülről nagyon „átvették” a dolgot, de, hogy ez nem ért el a nézőkig, az biztos. A mozgás nem volt megfelelően kidolgozva, és ha már egyszer nincsenek szavak, legalább a mozdulatok beszéljenek!! Lehetett itt Alexander-technika vagy Feldenkrais-módszer (hivatkozás Varga Nikoletta szórólapos-írására), hogy nagyon kevés jött le a játék élvezetéből és tartalmából a nézőtérre, elszomorító.

I’m sorry. A történet elmesélésével pedig kár is próbálkoznom. A fent említettek végett nem is volt esélyem a „megértésre”, bár lehet, hogy bennem van a hiba.

Mindenesettre bízom benne, hogy erre a kiváló zenére –melynek forrását nem jelölték meg sehol – meg fog érni egyszer a Tér-Kép Mozgásszínház produkciója – hogy kell ehhez némi barkács munka az biztos –, és akkor majd újra elmegyek megnézni őket. Addig megpróbálok felejteni.

UI: Azok között, akik kihámozzák előttem, hogy ebben a produkcióban, mi célt szolgált az I’m sorry dalra komponált esőkabátos „keret”, mely a Salome történet köré komponálódott, jutalmat sorsolok ki.