Kabóca Bábszínház második nagytermi premierjén Benedek András: Százszorszép című mesejátékának tapsolhatott a több száz lurkóból és szüleikből álló nézősereg hétvégén a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Az emberi léleknek oly kedves szerelmi történet – a szépséges királylányt elrabolja az ördög, de a deli királyfi kiszabadítja –, megszívlelendő tanulságait a színészek a rendezőnek köszönhetően egyszerűen, érthetően, egyszóval: szépen játszották el.

Benedek András meséje a többihez hasonlóan a jó és a rossz harcáról és utóbbi méltó megbüntetéséről szól. Az Óperenciás tengeren túl, az Üveghegyen innen élő Százszorszép királylány édesapja nagy bánatára sorba elutasítja kérőit, elégedetlen, szeszélyes természete miatt nap mint nap megkeseríti az udvar életét. Míg egyszer csak elviszi az Ördög. Megmentésére utolsó kérője, Jó legény királyfi siet. A bátor, segítőkész fiú sorban diadalmaskodik az akadályokon, miközben jót tesz mindenkivel. Jutalma nem is marad el, kiszabadítja, majd feleségül veszi Százszorszépet.

Sarkadi Nagy Lászlónak, a mesejáték színpadra tervezőjének, rendezőjének köszönhetően szép volt, százszor szép volt a darab. Nem az örökérvényű bölcsességei – kicsi a bors, de erős, jó tett helyébe jót várj, a szépség belülről fakad – miatt, hanem a természetes, egyszerű, a gyerekek számára érthető színészi játék, a szemnek és léleknek egyaránt tetszetős színpadi képek okán.

Jó volt látni egy olyan előadást, ahol érték volt lelki és esztétikai szempontból a szép. Róla szólt, vele és érte a darab.