A zsongás már december közepén elindult. Bújtam a külföldi on-line sportsajtót, egyre aktívabban jelentem meg német és angol nyelvű rajongói fórumokon, folyamatosan böngésztem a germán fogadóirodák oddsait és a TV-csatornák hosszútávú műsorterveit azért, hogy minél többet tudjak, lássak, olvassak arról a portgáliai kézilabda VB-ről, amin négy év után először szerepelhetett a magyar férfi válogatott. Aztán elkezdődött...

Hétfő. Ruszkik négykor. Kocsma háromtól. 6 Sör, 2 kávé, 1 doboz cigi. Olimpiai bajnokok. Nagyok. Mi is. Perez! Nagy! Bosszantó hibák. Irányítók? Beálló? Védekezés? Egy minusz. Épphogy. Pech. Kiver az ideg. Folyadékpótlás. Sebaj, még az eleje.
Kedd. Franciák. Címvédők. Jól kezdődik. Csúnyán végződik. Lendvay? Doros? Semmi sansz. Pedig nem jók. Mi láttunk már jobbakat. Ősszel. Veszprémben. De ők nincsenek mind ott...
Szerda. Pihi. Morgás. Argentína 3 pontos. Összesküvés elméletek. Számolgatás. Túlbonyolítási rendszer.

Csütörtök. Szaúdiak. Akik ellen készültünk. Látszik. Nagyon nyerünk. Szépen. Önbizalom nő.
Péntek. Számolgatás. Minden megtörténhet. Hazamegyünk? Legyünk 13.-ak? Hogy jussunk a 8 közé? Egész nap: Ki mit tud Argentínáról?
Szombat. Argentínok. Amerika bajnokai. Horvát-verők. Ruszkiktól pontot szerzők. Kínkeserves első félidő. Perez! Nagy! Nándi! Lendvay? Minek? Aztán alázunk. Simán. A horvátok verik a franciákat. Számolgatás. Alkohol. Nem lehet bírni

Vasárnap. Horvátok. Már nem ki-ki meccs. Csak nekünk. Nyerni kell. Akarunk. Nem megy. Ők sem jók. Mégis. Goluzsa szidja Perezt, Pásztor Dzombát. Szar nézni. Kikaptunk. Minusz egy. Húzunk haza. Nincs olimpia. Még egy sört a végére. Teletext. Nem hiszünk a szemünknek! Az arabok megverték Argentínát! Allah akbar! Mák. Továbbjutottunk!!!

Hétfő. Másnap. Nem hisszük el.
Kedd. Öröm. Pihi. Számolgatás.
Szerda. Svédek. Európa bajnokai. Túl jók. Már 15 éve. Izgalom. Perez! Lendvay? Minusz egy. Pech.
Csütörtök. Szlovének. Az igazi ki-ki meccs. A franciák megverték a svédeket. Mák. Van esélyünk továbbjutni. Ha nyerünk hárommal. Nincs kétség. Csak izgalom. Nagy! Perez! Szathmári! Nincs Lendvay. Nyerünk. Hárommal. Örömkóma és mesterséges lélegeztetés.

Szombat. Jugók. Árpi a kapujukban. A legnagyobb magyar. Jók vagyunk! Nyerhetnénk. Perez! Nagy! Nándi! Elcsesszük. Döntetlen. Hosszabbítás. Tíz perc. Gyengélkedünk. Perez időntúli hetessel egyenlít. Szívmasszázs. Hosszabítás. Még tíz perc. Lendvay! Lendvay! Lendvay! Győztünk! Athén! Olimpia. 12 év után. Szép volt! Infúzió ki.
Vasárnap. Ruszkik. Boldogan kikapunk. Nincs revans. Hatodik hely. Perez gólkirály. Nándi szintén, a kapusok között! Horvátok a világbajnokok. 3 veszprémivel. 2 Fotexes (Perez, Dzomba) az All Star csapatban. Gyönyör. Szép volt fiúk!

Mi a haszon? Csak egy kérdés: Vajon hány békési, százhalombattai, orosházi stb. kézilabdázó meséli majd az unokájának: "Tudjátok, amikor egyszer megfogtam a világbajnok Dzombát..." , vagy "... amikor lesáncoltam a világ legjobb balátlövőjét..." ...?