Morál és szerelem az enciklopédizmus stílusában

A Latinovics Zoltán Játékszínben futó Diderot a libertinus látszólag pikáns szerelmi komédia, de valójában olyan kérdéseket feszeget, amelyek jóval túlmutatnak az egyszerű szerelmes évődés kérdéskörén.

„Erotikától túlfűtött darab” – valami ilyesmit olvashatunk a plakátokon, ha megpróbálunk tájékozódni, mivel töltsük el szabadidőnket művészi élményekre vágyva. Nos igen, van ebben némi igazság, hiszen a Diderot a szabados erkölcsű XVIII. századi Franciaországba kalauzol bennünket. Nem fogunk tehát csalódni, ha szerelmi kalandokat, meztelenkedést, csalást és megcsalatást, szerelmet és hűtlenséget akarunk látni a színpadon. A darab azonban – minden várakozás ellenére – nem elsősorban erről szól.

Diderot a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású filozófusa, az enciklopédista mozgalom vezetője volt. A racionalista filozófia tanítása alapján a világ teljes egészében megismerhető rációnk, azaz eszünk által, sőt feladatunk is, hogy minél teljesebb megismerésre törekedjünk. A Francia Enciklopédia célja pontosan a világ teljes körű leírása volt, a korabeli ismeretanyag összegyűjtése a teljesség igényével. Eric-Emmanuel Schmitt műve filozófiai vitairat. Azért állítom ezt, mivel amit a színpadon láthatunk, az pontosan a racionalizmus cáfolata, sőt kigúnyolása.

Diderot feladata az lenne, hogy a morálról, az erkölcsről írjon meg egy szócikket – miközben ezt az erkölcsöt ő maga sem szellemében, sem pedig fizikailag nem képes elérni, megvalósítani. Félreértés ne essék, nem a házastársi hűséget értem erkölcs alatt, hanem a saját filozófiai rendszerhez való konzekvens ragaszkodást, az elmélet és a gyakorlat azonosulását. Diderot ellentmondásba kerül magával, mivel különböző szerepeit – filozófus, szerető, férj, apa, tanár –, melyek a többi szereplővel kialakított viszonyrendszerében jelennek meg, nem képes egymással összeegyeztetni.

Ez hordozza a vígjátéki álca mögött az egyéni tragédiát, mely végül oda vezet, hogy a főhős képtelenné válik az erkölcs lényegének megfogalmazására, ezzel gyakorlatilag cáfolja az ész mindenhatóságának tételét.

Rovat: