Trianon. Ez a kis szócska minden magyar ember számára történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiáját, hazánk megcsonkítását jelenti. Az I. Világháborút lezáró békediktátum körüli legendákról tartott érdekfeszítő előadást Ablonczy Balázs a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet kutatója a Városi Művelődési Központ történelmi előadás-sorozatának nyitányaként a napokban.

A VMK a XX. századi magyar história nagy kérdéseire: Horthy-korszak, Magyarország szovjetizálása, az 1956-os forradalom győzelmi esélyei, próbál választ adni a most induló és 2003 tavaszáig tartó előadás-sorozatával, melynek nyitányaként a trianoni béke körüli legendákról Ablonczy Balázs történész beszélt.

Hazánk hatalmas területi veszteségei mögött nagyhatalmi alkudozás állt, nem pedig az 1918-20 közötti magyar belpolitikai események nyugati megítélése. A két győztes nagyhatalom, Franciaország és Nagy-Britannia megegyezésének "köszönhető" a mai állapot. Az angol diplomácia sokáig támogatta az etnikai Magyarország - a magyar lakta területek maradtak volna az országhatáron belül (szerk.) - megteremtésének ötletét, de miután Párizs a Közel-Keleten jelentős kőolajtermelő területeket és építési koncessziókat engedett át számára elállt eddigi elképzeléseitől.

Sokáig élt a köztudatban, hogy Trianont Clemenceau francia köztársasági elnök azért kényszeríttette ránk, mert fiát magyar felesége rendszeresen verte. Az tény: Clemenceau fiának magyar felesége volt Mihnai Ida személyében. A Galántán megkötött házasságon a későbbi elnök is részt vett. A házasság később megromlott, válás lett a vége. De biztos, hogy nem ez okozta a trianoni tragédiát. Erre Clemenceau személyisége a bizonyíték. Az ő politikai döntéseit soha nem befolyásolták személyes érzései, hiszem nem kedvelte a román vezetőt sem, mégis támogatta területi követeléseit.

Évtizedekig azt tanították, hogy a szerződést a Kis-Trinanonban írták alá. Ez egy félreírás eredménye, hiszen a kisebbik trianoni kastélyban be sem fért volna a két delegáció. A békét Nagy-Trianonban írták alá.

December 3.-án, kedden 17 órakor a VMK előcsarnokában a Habsburg Monarchia felbomlásának osztrák és magyar mítoszairól tart előadást Romsics Ignác történész.