„Földiekkel játszó égi tünemény”

- asziszed tavasz van, mi? Mer’ süt a Nap? Hát nem! Majd pár nap múlva jól befagy a…-

Sanyi és Géza enyhén ittas állapotban rótták a köreiket. Sanyin a csajozós dzsekije volt, az a kopott, fekete bőr, még az átkosból; Gézán meg a piros, műszálas mackó fölső, a sötét Bambi-foltos (Akkor itta le, amikor negyven éve Jucika, aki jelenleg a neje, rákérdezett nála, hogy mikor óhajtja elvenni, mert útban a Gézuka…). Csak bandukoltak némán egymás mellett, élvezték a napsütést, és elhitték maguknak, hogy hippik, mint régen…

Blöki, Sanya kutyája, hangosan horkantgatva lihegett a folytonos rohangálástól, nyála pici, fekete pöttyöket hagyott az aszfalton. Kanos volt nagyon, még az embereket is guvadt szemekkel szaglászta, miközben Mari nénire, a hentes feleségére gondolt, aki a kocsmában szokott lenni, és sohasem haragudott, ha „összenedvezte”.

Géza az előttük sétáló fiatal lány lábait gusztálta. Rövid szoknyát viselt a huncut, fekete lakkcsizmával, és rövid kabátkát. Gézát furcsa, rég elfeledett gondolatok gyötörték. Legszívesebben napraforgót adott volna a lánynak, és még a „peace, love and harmony” feliratú kitűzőjét is feláldozta volna annak érdekében, hogy erdőre vigye a csajszit.

Sanyi eközben kabátját széttárva, félig csukott szemmel sétált, élvezve a napsütést. Nagyon erősnek, és szépnek találta önmagát. Arra gondolt, hogy talán mégis elmehetne biztonsági őrnek. Nyeszlettsége ellenére teljes erejéből megfeszítette aszott izmait, egy kicsit belevörösödött a feje, megszédült, majd meg is tántorodott. Lopva Gézára nézett, de látta, hogy a cimborája nincs képben, nem láthatta pillanatnyi gyengeségét, úgyhogy felemelt fejjel ment tovább.

Az egyik lakásból hirtelen felcsendült egy régi sláger. A nyitott ablakon kiszűrődő ismerős dallamok leblokkolták a két férfit. Megálltak, egymásra néztek. Millió emlék rohanta meg őket, hirtelen szóhoz sem jutottak, pedig annyi mindent akartak most mondani. Némán hallgatták végig a dalt, kiszakadva a világból. Közben egy komor kis felhő ért föléjük, eltakarta a Napot, és gonosz módon hideg esőcseppekkel támadott a bambuló barátokra. Sanyi vette észre először a változást, összehúzta magán a kabátot. A slágernek vége lett, a reklám dupla hangerővel tört rájuk. Szinte egyszerre ült ki arcukra a csalódottság.

A csendet Géza törte meg: - Tényleg, Sanyikám, úgy egyébként hogy vagy?

Rovat: