Bigbrada és társai

- kell ez nekünk?! -

Megint sikerült egy kicsit közelebb kerülnünk Európához. Megint sikerült egy kicsit lemásolni belőle. Beemeljük Hegyeshalomnál az általunk kiválasztott ’Európa-darabkát’ – ez is általában a szemét, de hát ez a mi specialitásunk – mert képtelenek vagyunk mi átlépni a határon. /önmagunkén/ Igen, szeretett Testvéreim, nekünk is van már Bigh Brotherünk és Valós Világunk.

Csodálhatjuk, csodáltatják velünk azoknak az embereknek a – természetes életet még csak hírből sem ismerő – mindennapjait, akikhez közünk sincs. Arra buzdítanak, hogy értelmes időtöltés helyett mereven tapadjunk a képernyőre és nézzük azt, hogyan is unatkoznak mások. Így akár az ország lakosságának jelentős része együtt unatkozhat. Megpróbálhatnánk felállítani egy Világrekordot az ’Egyidőben a legtöbb unatkozó ember’ kategóriában. És ha az együtt unatkozás nem elég, akkor letölthetjük a csengőhangot, kérhetjük Nagy Testvéreink arcképét a telefonunkra, csetelhetünk a rajongókkal. Azt hiszem ez már a Kánaán. Jól van ez…

Nem értem miért fujjolják annyian ezeket a műsorokat. Amikor legjobb színészeink adják el magukat azért, hogy bohóckodhassanak disznóbőrbe bújva… Nemzeti hősként ünnepelhetjük a be- és kikerülő Szerencséseket, rájuk van szükségünk nem holmi ’petőfikre’!

Nézhetjük, hogyan barátkozik a testi gyönyörökkel két vadidegen ember, miközben elfelejtjük ki is él mellettünk. Immáron több éve… Példát vehetünk emberségből; megtudhatjuk, hogyan is fúrjuk a másikat. Hát igen. Szükségünk van erre.

Szükségünk van valamire, amiért lelkesedhetünk, amiért lehet rajongani. Most éppen erre a pár emberre. Akiket az utcán észre se vennénk. De bebizonyították nekünk, hogy nélkülük nem válhatunk az európai kultúra részévé.

Szükségünk van arra, hogy valamibe meneküljünk, valamibe, ami, ha lehet, jó messze álljon minden olyan dologtól, ami gondolkodásra késztet. Mert gondolkodni azt valahogy ne kelljen. Akkor még lehet, hogy összetalálkoznánk Önmagunkkal. És esetleg megrettennénk. Mert nem találnánk semmit. Vagy ha igen, akkor az még olyan se lenne, mint a Nagy Testvérünk...

Rovat: