Gézaháza, nyíl

Nem olyan régen gyalogtúrát szerveztünk a barátaimmal. Az útvonal Dudartól vezetett a csodálatos Ördögárok szikláin keresztül Csesznekig, majd onnan Gézaháza volt a cél.

Meglehetősen régen jártam arra, de az Ördögárok lélegzetelállító látványa, a cseszneki vár monumentális falai a régi osztálykirándulásokat juttatták eszembe. Nem lett volna mindez teljes a gézaházai fogadó nélkül, ahol ilyenkor a fáradt vándor némi frissítőt vett magához.

A rendszerváltás után azonban – mint annyi más hely esetében – Gézaházára sem volt pénz. Néhány éve eladták. Hogy kik vették meg, ez teljesen mindegy. Egy a lényeg, a területet lezárták, magánbirtok lett, turisták oda be nem tehetik többé a lábukat. A múltkor két ismerősöm véletlenül betévedt a sorompón túlra. Fegyveres, kutyás őrrel találkoztak, aki udvariasan kitessékelte őket, megtoldva azzal, örüljenek, hogy nem engedte rájuk a kutyát.

Azért a tábla a győri úton még megvan: Gézaháza, nyíl...

Kilgore

Rovat: