Ha 15 kilométer távolságra a Balatontól egy megyei jogú város található, ez logikusan felveti azt a lehetőséget, hogy a balatoni vidék első városává váljon – véli Asztalos István, aki nemrégiben tanulmányában rámutatott, fordulatra van szükség a Balatonnal kapcsolatos stratégiában, illetve közgondolkodásban.

Index: – Veszprém lehet a Balaton fővárosa?

Asztalos István: – Logikus lenne, de ami logikus, nem biztos, hogy formálisan is lehetséges. Azonban ami nem lehetséges formálisan, az lehetséges informálisan. Ha 15 kilométer távolságra a Balatontól egy megyei jogú város található, ez logikusan felveti azt a lehetőséget, hogy a balatoni vidék első városává váljon. Az már eldőlt, Veszprém nem része a Balatoni Turisztikai Régiónak, formálisan, közigazgatási jogkörökkel felszerelve nem fővárosa a Balatonnak. Határozott benyomásom, hogy a Balatoni Turisztikai Régióban található települések sok mindenben megosztottak, egy dologban azonban konszenzus van: nem szeretnék, hogy Veszprém a régióhoz tartozzon, és a Balaton fővárosa legyen. A lehetőség azonban ennek ellenére is kínálja magát egyes időszakokban Veszprém mégiscsak valamilyen fővárosi szerepet tölthet be ebben a balatoni környezetben.

Index: – Ezzel gyakorlatilag az árral szemben megyünk.

AI: – Akkor mondhatnánk, hogy így van, ha formálisan is vezető szerepre törekedne Veszprém. Ha el tudja küldeni azokat az erős hívóüzeneteket, amelyek ide irányítják a figyelmet, akkor informális értelemben nem árral szemben történik ez, hanem mi magunk teremtjük a sodrást.

Index: – Valójában egy reklámkampányról lenne szó?

AI: – Nem hiszek a kampányszlogenekben. Hiába írom ki a nevem alá, hogy Asztalos István asztronauta, attól még nem válok azzá. Hiába írjuk ki, hogy Veszprém a Balaton fővárosa, attól még nem az. Nincs esélyük a sikerre azoknak a marketing akcióknak, amelyek mögött nem állnak valódi értéket megtestesítő események, programok, produktumok. Amíg Veszprém olyan város, amelyik vonzó programok sokaságát teremti meg, ezek az elérhető balatoni környezetben Veszprémet újra meg újra fontossá, lényegében fővárossá teszik.

Index: – Ez egy kicsit olyan számomra, mintha azt mondanák: Magyarország fővárosa Bécs.

AI: – Biztos hogy van egyfajta szimbolikus jelentősége annak, hogy Veszprém nincs a Balaton-parton. De ez nem mérték-kérdés. Nehezen tud vezető szerepre jelentkezni egy olyan város, amelyiknek nincs partja, ám ha a Balaton környéki települések körében lenne konszenzus arra, hogy különböző megfontolásokból Veszprémet szeretnék a Balaton vezető városának látni, akkor rövid időn belül hivatalosan is azzá válna. Én azonban nem látok ilyen erős, egységes érdeket. Jellemző, hogy a balatoni régióba számos olyan települést is befogadtak, amely lényegesen messzebb van a parttól, mint mi, de ezek nem terhelik meg nagy mértékben a nagyon finoman szőtt érdekstruktúrát. Ez nem távolság kérdése tehát, hanem érdekkonfliktus, ami vizuálisan is jól látható a régió térképén.

Index: – A köznyelv szerint Balatonfüred, Siófok, esetleg Keszthely a Balaton fővárosa.

AI: – Tudom, hogy sokaknak fontos ez, de szerintem inkább szimbolikus értékről beszélünk. Nem hinném, hogy a balatoni régió első öt problémájában ez szerepelne.

Index: – Kell, hogy legyen fővárosa?

AI: – Ma sincs, és egyetlen gondja sem ebből fakad. Az kellene – és ilyen szempontból nem rossz a helyzet –, hogy a Balatont látogató turisták számára napi járással elérhető távolságokban (kb. 20 km) legyenek kulturális, turisztikai szempontból, infrastrukturálisan meghatározó városok, települések. Így a programkínálat egyenletesen megjelenhet, és a ma már kötelező komfort körbeveheti a tavat.

Index: – Nemrégiben megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy tegyen javaslatot arra, milyen lépések szükségesek a balatoni régió fejlődéséhez.

AI: – Ennek apropóját a Balatoni Zászlóshajó Projekt adta, ami alapvetően a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetet ölelte fel. Ebbe Veszprém nem tartozik bele. A projekt arra a megfontolásra épült, hogy fordulatra van szükség a Balatonnal kapcsolatos stratégiában, illetve közgondolkodásban. A Balaton nem egy gigantikus strand, hanem olyan érték, amely az év 365 napján itt van. Kínálkozik. Az lenne a cél, hogy egész évben a Balatonról beszélhessünk, olyan kulturális, turisztikai projekteket hozzunk létre környezetében, amelyek megoldják a Balaton néhány alapvető problémáját. Ilyen például a településszerkezet cizelláltságából fakadó érdek-sokszínűség, a tóparti települések és az úgynevezett háttértelepülések közötti óriási különbség, valamint a szezonalitás, amely leszűkíti a Balaton jövedelemtermelő képességét 1,5–2 hónapra, ami aztán torz magatartásformákat teremt. Ezek hosszú távon ártanak a Balaton érdekeinek.

Index: – Milyen megoldásokat ajánl tanulmányában?

AI: – A kulturális és turisztikai szférának feltétlenül érdekszövetséget kell kötni egymással. Legyen a Balatonnak egy egységes kommunikációs stratégiája, dizájnja, hogy ne 160 település sajátos káoszaként jelenjen meg a vendég előtt. Fontosnak tartom a humán erőforrás fejlesztését – a helyben élők nyelvtudása, tájékozottsága, a vendégekkel szembeni barátságos attitűdje nélkül nincs vendégváró Balaton. Rengeteg aspektusa volt ennek a tanulmánynak, de lényegében mindegyike arról szólt, hogy a turizmus más értékek hozzákapcsolása nélkül – legyen az étel, ital, kultúra, sport, templom, vár – nem lehet sikeres.