Amennyiben a mostanihoz hasonló mértékben nőnek a megyei önkormányzat közoktatási intézményeket érintő, illetve a gyermekvédelmi és szociális jellegű kiadásai, akkor két év múlva 2,6–2,7 milliárd forintot kíván a normatíva feletti működtetés, amit az önkormányzat már nem képes kigazdálkodni – érvelt a rendszer felülvizsgálata mellett Lasztovicza Jenő megyei elnök augusztus 29-én, az ország és a megye oktatásáról tartott sajtótájékoztatón a megyeházán.

A tájékoztatón a közgyűlés elnöke kifejtette: a szocialista kisebbségi kormány az utóbbi időben pozitív kommunikációt kezdett el az iskolák támogatásáról, miközben a magyar közoktatás talán ilyen mélyponton még soha nem állt a megszorító intézkedések, pedagógus elbocsájtások, iskolabezárások miatt.

A kisebbségi kormány hadat üzent a vidéknek, a vidéki iskoláknak, diákoknak és pedagógusoknak. Növelte a kötelező óraszámot, a pedagógusokat ingyenmunkára szorítja, a kéthavi munkaidő-keret negatív hatásai újabb ingyenmunkát kényszerítenek ki tőlük. Számottevő a pénzkivonás a közoktatásból, csoportokat vonnak össze, hogy minél nagyobb osztálylétszámokat hozzanak létre.

Idén ősszel 10 ezerre nőhet a munkanélküli pedagógusok száma. Ma 8,5 ezren vannak állás nélkül, ami 2008 végéig 15–20 ezer lehet. Továbbképzési programjaik alkalmatlanok arra, hogy új munkahelyet találjanak. Mindezek tükrében nem csoda, hogy a szakszervezetek két demonstrációt is szerveznek az intézkedések miatt – tekintett a várható hatásokra az elnök.

A kormány elkészítette konvergencia-programját, amit az unióhoz benyújtott. Eszerint 40 milliárd forintot vonnak el a pedagógus bérekből, tanárokat bocsájtanak el, az állásban levők fizetését csökkentik. Nincs jele, hogy a kormány a következő évi költségvetésében a kisiskolák megmaradásához szükséges keretet biztosítaná. Így újabb bezárások lehetnek.

A szaktárca vezetője korábban kijelentette: az oktatásra rendelkezésre áll 120 milliárd forint. Ezért itt lenne az ideje, hogy legalább a töredékét valóban erre a célra költsék el – vélekedett Lasztovicza Jenő.

A statisztikákból kiderült: az elmúlt hat évben 300 iskola és óvoda önállósága, és több mint 500 intézmény szűnt meg. A kistelepülések felélték vagyonukat, a jogszabályi létszámkorlátokhoz már a 2000 fős települések sem képesek alkalmazkodni. 2000 intézményt fenyeget bezárás országszerte, ez jellemző a városokra is. Iskola-összevonások a települések 18 százalékánál idén, 11 százalékánál tavaly történtek. Jövőre a települések öt százaléka kényszerül a lépés megtételére. Általános iskolában 2001/2002-ben 90 294 főállású pedagógus dolgozott, 2007/2008-ban pedig 78 073 ezer. 2001/2002-ben 3423 általános iskola működött az országban, napjainkban 2520.

Lasztovicza Jenő Veszprém megye közoktatási helyzetéről elmondta: a közgyűlés decemberében elfogadta a fejlesztési tervet a közoktatási intézményekről, ami 2013-ig határozza meg az irányelveket. Az elkészült anyag jelzi azt is, hogy öt év alatt 2500-zal kevesebb az óvodások száma, a csoportok száma közel 600-ról 500-ra csökkent. Öt év alatt jóval kevesebb az általános iskolás is, 36 ezerről 29 ezerre apadt a számuk.

A normatív támogatás, ami különösen a művészeti oktatást sújtja, 2006- ban egy tanulóra 252 ezer forint volt, ez ma 212 ezer forint. Óriási gondot jelent a közalkalmazotti bérek kitermelése, és a közüzemi díjak folyamatos és drasztikus növekedése. A jelenlegi normatíva mellett egy osztályban legkevesebb 37 tanulónak kellene járnia – ez fedezné a költségeket.

Napjainkban kisebb és nagyobb települések is komoly likviditási gondokkal küszködnek. Több önkormányzat keresett meg, hogy nincsenek forrásai, nem tudnak bért fizetni, segítsünk. Sajnos nem áll módunkban ezt megtenni – vetett számot a szomorú tényekkel az elnök.

A folyamatosan növekvő elvonások miatt a szakképzésben stratégiaváltást terveznek. Ezt indokolja, hogy a szakmunkás bizonyítványt szerzők 30 százaléka nem tud elhelyezkedni.

A megyei önkormányzat 25 iskolát működtet, ebből 18 középiskolát. Utóbbiakra idén közel egy milliárdot fordítanak, amelyben nem szerepel az ősztől emelkedő energiaár. A művészeti iskolákra 521 milliót költenek a normatíva felett. Az oktatási intézményekre, valamint gyermekvédelmi szakszolgálatra, csecsemők és fogyatékosok otthonára 450 milliót költ az önkormányzat. Minderre közel két milliárd forintot fordítanak.

Ezért egy programon dolgoznak, vizsgálják, hogy az iskolákban még milyen tartalékok találhatók. Ha így folytatódik, a következő két évben a 2,6–2,7 milliárd forintot is elérheti a finanszírozás mértéke, amit a megyének oktatásra, gyermekvédelemre kell fordítania, s amit a megye már nem tud kigazdálkodni – fogalmazott az elnök. A megyének olyan közoktatást átszervező programot kell kidolgoznia, amit a közgyűlés egységesen elfogad.

Az elnök utalt egy korábbi, uniós támogatásról szóló sajtótájékoztatóra. Eszerint Veszprém megyében tíz intézmény 1,7 milliárdot nyert el, Komárom-Esztergom több mint három milliárdot, Fejér megye pedig több mint 3,6 milliárdot. A KDRFT javaslatába a szaktárca „beleszólt”, ezzel a régiók szerepét csökkentette, ami hátrányos megkülönböztetés jelent. Nem igazán születtek átgondolt döntések – mondta az elnök, majd hozzátette: Nemesgulács öt éve nyert 150 milliót felújításra, ma nem tudja fenntartani az iskolát, és bezárásra kényszerül. Az említett pályázat nyertesei között Várpalota, Zirc nem szerepel, és a Veszprém város fenntartásában levő iskolák közül sem nyert egyik sem. Az ügyben felmerült kifogásait az elnök a napokban jelzi a szakminiszternek.