A Bauchklang mélynyomói kiverték a biztosítékot… Polgártársaink tucatjai (cca. kettő tucatja) ragadott telefont a kedd este-éjszaka folyamán és következtében, hogy kinyilvánítsa: túl hangos az Utcazene. A városvezetés reakciója nem is váratott sokat magára, hiszen a tegnapi napon polgármesterünk sebtiben rittyentett sajtótájékoztatón reagált a lakossági felvetésekre (a sajtótájékoztató hangfelvétele letölthető innen).

Évek óta tudjuk, milyen az, amikor Tace Apó összevonja a szemöldökét, mégis mindig képesek vagyunk meglepődni az emberi leleményesség határtalan távlatain. Veszprém belvárosa évtizedekig békés szigetként magasodott a buzgálkodás és hepaj végtelen óceánjában, de ez az utóbbi időben (mondjuk ebben az évezredben) egyre inkább megváltozott. Persze ez torzítás, hiszen régebben is időről időre voltak próbálkozások arra, hogy a városközpont élettel telítődjék meg…

Lassú folyamat volt annak belátása, hogy bizony kevés Veszprém csodálatos földrajzi és történelmi adottságait ecsetelni ahhoz, hogy a város turistavonzó képessége érdemben növekedjen. Programok kellenek, fesztiválok, kulturális rendezvények, melyek alkalmasak arra, hogy a közelben nyaralók érdeklődését felkeltsék. Nyári programkínálatunkról mára elmondható, hogy számos, különböző célközönséget mozgósítani képes rendezvényből áll össze, de az igazat megvallva még mindig el tudnánk képzelni színesebb, egyedibb palettát.

Az Utcazene Fesztivál idén kilencedik éve járul hozzá ahhoz a törekvéshez, hogy Veszprém legyen életteli kisváros. Ennél a rendezvénynél fokozottan jelentkezik az a probléma, hogy bizony a nagyobb közösség érdekei gyakran sértik egy-egy kisebb csoportéit: a belváros lakóinak ilyenkor többet kell elviselniük, mint az év többi részében és főleg mint amihez korábban, hosszú időn keresztül hozzá voltak szokva. Az Utcazene esete egyáltalán nem számít egyedinek ilyen szempontból, hiszen gyakorlatilag az összes ehhez hasonló rendezvény kapcsán megfogalmazódnak ugyanazok a kifogások – elsősorban a hangerő kapcsán. Nálunk a Fesztivál helyi ízét adja, hogy minden akció a város központjában, az utcákon zajlik, ami nyilván még jobban próbára teszi sokak tűrőképességét…

Nem tudom, vannak-e olyan felmérések, kutatások, amelyek a Fesztivál pozitív hozadékát mérik - az itt elköltött „turistaforintokat”, a város ismertségének növekedését -, illetve összevetik ezeket az esetleges negatív mellékhatásokkal, például a balesetek, tolvajlások számának növekedésével. Én egyszerű, belvárosi(!) lakosként úgy érzem, sokkal többet használ Veszprémnek az Utcazene, mint amennyit esetleg árt. Engedtessék meg nekem ennyi szubjektivitás, ha Debreczenyi János mondhatta azt sajtótájékoztatóján, hogy a Fesztivál túlzott hangerejének megállapításához „a mérést a lakosság szolgáltatta”!

Ha valóban akkora problémát jelez kéttucat lakossági telefon, hogy ez polgármesteri sajtótájékoztatót von maga után (megjegyzem, nem nehéz túllépni ezek szerint az ingerküszöböt), akkor dönthetünk a korábbi állapotba való visszatespedés mellett, de nem vagyok biztos abban, hogy ez a nagyobb közösség érdekeinek és szándékainak szolgálatában áll majd.

Abba pedig már végképp nem érdemes belemenni, hogy milyen demokráciamodellt tükröz, amikor egyetlen döntéshozó (valószínűleg nem túl alapos egyeztetési folyamatot követően) kilátásba helyezi egy nagyobb testület döntésének önhatalmú felülírását, vagyis egy közgyűlési támogatás visszatartását homályos, bizonyíthatatlan, szerződésben nem rögzített indokok alapján… Ha ezt bárki valóban megtehetné, akkor nagyon sötét időket élnénk meg, ha viszont csak üres fenyegetőzésről van szó, akkor miről is beszélünk valójában?

A fesztiválhangulathoz nem illő, komolykodó hangvételű tacepaót ezennel le is zárom. Írásom címét a VHK ihlette, de most már időszerű leszakadnunk a botrányos problémákról, hogy újból szabadon élvezzük az Utcazene Fesztivált! A környéken fellelhető (jó eséllyel néhány belvárosi polgártársunk által felbérelt) esőcsináló sámánok likvidálása már folyamatban van, úgyhogy hajrá, vissza a flaszterra!