A palatinuszi gondolkodás csakis interdiszciplináris lehet. Épp ezért célszerű néhány tudományterülettel megismerkedni (természetesen a teljesség igénye nélkül), melyek ismerete nélkül mindennapjaink eseményeit nem tudjuk feldolgozni, és ami talán még fontosabb: jövőnk sorsáról sem tudunk felelősen gondolkodni.

Az ökológia – mint jelenünk tudománya – bizonyította fontosságát és igényelte, hogy a részterületek tudományával is kiegészülhessen. Ilyen tudomány a Humánökológia.

A Humánökológia nem más, mint a természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem raciolális ötvözése. Vizsgálódását arra építi, hogy képes legyen megérteni a az ökológia krízis helyzeteit úgy a történelemben, mint napjainkban. A humán ökológia a természettudományi, társadalomtudományi és embertudományi ismertek integrációjának egyik jó példája. A palatinuszi szemlélet szerint példa arra, hogy a tudományok kiegészítik egymást és szükségszerű más tudományok megállapításait, kísérleteit, vizsgálódásait is figyelembe venni. A humánökológia szakított a csak biológiai, elsősorban orvosi jellegű szemlélettel, és teret adott a természetben élő ember kölcsönhatásainak komplex vizsgálatára.

Ismereteit az alapvető földtani folyamatokra alapozza. Fontos kiemelni, hogy e szemlélet azt erősíti, hogy Földünk egy kivételes bolygó, amelyen a biológiai lét kialakulhatott és már sok éve képes azt fenntartani és biztosítani. A racionális elemzők tudatában vannak annak, hogy egy kisbolygó becsapódása ezt a „paradicsomi állapotot” azonnal megszüntetné. Megmosolyogtatóak azok a filmek, amelyek a katasztrófák izgalmait mutatják, és természetesen minden esetben van egy hős, aki felmegy pl. egy kisbolygóra és azt fel tudja robbantani, vagy a jószívű katona aki hajlandó más országról átirányítani az atomtöltetű rakétáit azért, hogy megmeneküljön a Föld egy katasztrofális ütközéstől. Ezeket a soha nem kizárható eseményeket a csillagászok, fizikusok állandóan vizsgálják és nyomon követik. Napjainkban arra kell törekedni, hogy olyan élhető bolygót teremtsünk ahol unokáinknak is vannak esélyei. A humánökológia ezért az életet mint globális folyamatot vizsgálja. Pontosítja és feltárja a bioszféra történetét, meghatározza a biodiverzitást. Pontos ismerteket szerez arról, hogy környezetünk tűrőképessége milyen mértékben terhelhető, figyelmet fordít az élőlényközösségekre. Elképzelhetetlen, hogy az ember mint egyedüli élőlény legyen a földön. Tudomásul kell venni, hogy a természet részei vagyunk, az attól való elszakadás pusztulásunkat jelenti.

A tudományterület ezért alapkérdésként kezeli a cönológiai alapjelenségeket, a társulási szerkezeteket, populációs kölcsönhatásokat. Helyünk és szerepünk a táplálék láncolatban pontosan meghatározó. Kijelenthetjük, hogy csúcsragadozók vagyunk, de életképtelenné válunk a növények fotoszintézise nélkül. A tápanyag körforgalma, a biológiai ciklus és a biológiai felezési idők kérdése a természet törvényeihez tartoznak. Ezeket a természeti törvényeket nem mi írjuk, ezeket csak képesek vagyunk megismerni. A természet törvényeinek megsértésekor – leegyszerűsítve – enyhébb esetben nem szabálysértési birságban részesülünk, hanem szigorú büntetést kaphatunk, például betegségek formájában. Járványok kitörésekor embertársunk élete válik veszélyeztetetté. Súlyosabb esetben az emberiség jövőjét tehetjük kockára. A humán ökológiának feladata, hogy a döntéshozók figyelmét felhívja arra, hogy a természettel szemben csak ritkán lehet hibázni. Ilyen hibának tekinthető a szinte minden tudományban fel-fel bukkanó elemek körforgásának zavara. A rossz döntések alapján kialakuló hibás biogeokémiai ciklusok képesek visszafordíthatalan folyamatokat gerjeszteni. A humán ökológia merít szinte minden természettudományi ismeretből.

Néhány fő témakör megismerése fontos ahhoz, hogy elfogadjuk a humánökológiát, mint interdiszciplináris tudományt. Fő területekhez tartozik :
- Az éghajlat mint rendszer, a globális klímaváltozások hatása.
- Az emberi tevékenység hatása a geoszféra-bioszféra folyamataira.
- A környezetföldtan kiterjed a hidrológiai vizsgálatoktól a hulladéklerakások, bányászat, szenyvíztisztítás stb. területeire.
- A talajtan, talajvédelem a domborzati tényezőktől a barna erdőtalajokon keresztül a réti talajokig elemzi a talaj szerkezetét és összetételét, de ajánlásokat tesz a talaj javításra is.
- A bioszféra szennyező anyagok környezetanalitikai vizsgálatai.
- Energia és környezet.
- Biotechnológia a mezőgazdaságban.
- Az emberiség globális problémáit a humánökológia átfogóan és minden részleteiben elemzi. A népesség növekedése, öregedése, robbanásszerű változása, a migráció mind azt mutatja, hogy kinőttük bolygónkat.
- Az ökológiai antropológia az antropológia új ága. Az összetett és átfogó ismeretek közé sorolhatjuk a biológiai felezési idők elméletének felvetését is.
- A környezet és egészség, a civilizációs betegségek adaptált tudomány, mert különállóan is létezik környezet-egészségtan.
- A humán ökológia számit arra, hogy a humán ökológiával foglakozó tudósok nem csak általános megállapításokat és szenzációs felfedezéseket tesznek, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy adott esetben önálló döntéseket hozzanak, vagy kellő segítséget nyújtsanak döntés hozóknak.

A humánökológia beiktatta tevékenységébe a környezetjogot is. Ezzel csak az a baj, hogy ezeket a törvényeket emberek alkotják és a természet törvényeivel ellentétesek, sok esetben hibásak, értelmezhetetlenek és nem a természetet védik.

Szacsky Mihály