Bibliakiállítás nyílt csütörtökön Veszprémben, a várban lévő Gizella Királyné Múzeumban; a több száz éve készült bibliák és a Szentírással kapcsolatos kegytárgyak kiállítását, amelyet a Biblia éve alkalmából rendeztek meg, Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek nyitotta meg.

Az ószövetségi Szentírás 45, az újszövetségi 27 könyvből áll - mondta bevezetőül az érsek, hangsúlyozva azt is, hogy az Ószövetséggel kapcsolatosan vannak még viták a zsidók, katolikusok és protestánsok között abban a tekintetben, hogy mi minősül Szentírásnak. A protestánsok bibliájából például hét könyv hiányzik, ami a katolikusokéban viszont benne van, a zsidóknál pedig "a mai napig nincs lezárva, hogy mi Szentírás és mi nem" - tette hozzá az érsek.

Márfi Gyula rámutatott: van azonban egy "alapvető törzsanyag" az Ószövetséget illetően, amely "a zsidóknál is és a keresztényeknél is egyezik". Az érsek szerint a Biblia "születését" nem lehet megmondani, de a történet "valahol Krisztus előtt 1800 évvel indult", s a hagyományban létezett az írásbeliség előtt. Az ószövetségi Szentírás könyvei a Krisztus előtti 1000 évben keletkeztek, de a legtöbbjük 500 évvel előtte - mondta Márfi Gyula.

A veszprémi érsek hangsúlyozta, hogy az Újszövetség a Krisztus utáni első század "műve", de több könyv még akkor is csak a hagyományban, emlékezetben élt. A főpap utalt arra, hogy a legelső újszövetségi könyvet Szent Pál apostol írta (ez a Thesszalonikiakhoz írt levél) Krisztus után 51 körül.

Márfi Gyula hangsúlyozta azt is, hogy a Biblia "mennyire jelen van a mi életünkben is, még ha nem akarnánk is". Mint mondta: a szobrászat, a festészet, az irodalom, a zene és más művészetek számtalan bibliai történetet dolgoztak fel. Rámutatott: még önmagukat ateistának valló költők is nagyszerű verseket írtak a Bibliáról, vagy bibliai történetekről.

Csóka Karolina, a veszprémi Gizella Királyné Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: három kiállítóteremben 12 biblia látható, illetve a Szentírás történeteivel (Jézus szenvedésével és halálával, Szent József halálával) kapcsolatos kegytárgyakat, festményeket is elhelyeztek a termekben. A rendkívüli értéket képviselő bibliák a veszprémi Érseki Főegyházmegye Könyvtárának tulajdonában vannak - tette hozzá az igazgató.

A vitrinekben látható a XV. századból származó biblia is (bibliai ősnyomtatvány 1479 és 1497, Nürnberg) de van 1550-ból, Lyonból szárazó is, illetve egy 1555-ben készített Szentírás, amelynek különös értéke még az is, hogy Rotterdami Erasmus jegyzeteivel van ellátva.

A kiállított kegytárgyak, műalkotások zöme is a XV., XVI. és XVII. századból származik, s azok is a főegyházmegye becses értékei - tájékoztatott a múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy a ritka egyházi kincseket bemutató kiállítás október 15-ig tekinthető meg. (népszava/mti)