Az Európai és az Országos Képesítési Keretrendszer aktualitásait tekinti át a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban a csütörtöki Bologna konzultációs nap. A képesítési keretrendszereket, és azok felsőoktatási vonatkozásait az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete képviselői, és Bologna tanácsadók vitatják meg a résztvevőkkel.

A Tempus Közalapítvány a magyar Bologna tanácsadói hálózat koordinátoraként 2004-től rendszeresen szervez a bolognai folyamat aktuális kérdéseit érintő szakmai szemináriumokat. A rendezvények célja az információ átadáson túl olyan szakmai fórum összehívása, ahol az érintettek közös gondolkodásával és munkájával elősegíthető a folyamat sikeres magyarországi megvalósítása. A "bolognai" miniszterek 2007-es londoni nyilatkozatában felsorolt tennivalókkal összhangban, a veszprémi konzultációs nap az Európai és az Országos Képesítési Keretrendszer aktualitásait tekinti át.

Radó Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértője nyitó előadásában az Európai Képesítési Keretrendszerről (EKKR) számol be. Az EKKR a különböző európai országok képesítési szintjeit táblázatba rendezve ad viszonyítási pontot a másik országba érkező tanulóknak vagy munkavállalóknak, ezáltal elősegíti mobilitásukat, és például a formális képzésen kívüli tanulás elismerésével bekapcsolja az állampolgárokat az egész életen át tartó tanulás folyamatába.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatok Főosztályáról Forgács András szakmai tanácsadó ennek hazai variánsáról, az egyes országokra lebontott Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) kidolgozásáról beszél. Az OKKR lehetővé teszi például, hogy egy külföldön megszerzett szakmát a tanuló és a munkaadó a saját nemzeti képzési rendszerében el tudja helyezni. A tervek szerint 2012-re minden ország elkészül saját rendszerének munkálataival, és az összes nemzeti bizonyítvány, diploma vagy képesítés elhelyezhető lesz az EKKR megfelelő szintjén. Magyarország is jól halad a OKKR kidolgozásával, amelyről rövid időn belül akár jogszabály is születhet. A kimeneti szabályozás, a tanulási eredmények alkalmazását és alkalmazhatóságát a felsőoktatásban a párhuzamos szekcióbeszélgetések fogják megvilágítani.

Áprilisban megjelenik a legújabb Bologna-kiadvány is, amely az Európai Képesítési Keretrendszert mutatja be. A rendszer alapgondolata ugyan a bolognai folyamatban született, de túlnőtt azon: az EKKR az oktatás minden ágazatára vonatkozik, így haszonnal forgathatják ezt a kiadványt a közoktatás, szakképzés, felnőttoktatás és a felsőoktatás szereplői is, legyenek akár képzések szolgáltatói, akár igénybe vevői.

Az Európai Bizottság az európai felsőoktatás korszerűsítésének, átláthatóbbá és vonzóbbá tételének érdekében a Bolognai Nyilatkozatot követően különös gondot fordít az európai felsőoktatás minőségének fejlesztésére. A bolognai folyamat ezen kezdeményezések összességét öleli fel, a tantervfejlesztésektől a hallgatói, oktatói mobilitás ösztönzésén keresztül az egységes minőségbiztosítási kultúra kialakításáig.

A bolognai folyamat megvalósításának támogatására az Európai Bizottság 2004-ben minden EU országban Bologna tanácsadói hálózatot hozott létre, amely konzultációs lehetőségekkel, szakmai rendezvényekkel, honlap fenntartásával járul hozzá az Európai Felsőoktatási Térség kialakításához.

Magyarországon a Tempus Közalapítvány koordinálja a Bologna tanácsadói hálózat tevékenységét (www.bolognafolyamat.hu) az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és a Nemzeti Bologna Bizottsággal együttműködve. Rendszeresen rendez a folyamat aktuális kérdéseit érintő szakmai szemináriumokat, ahol a felsőoktatási intézmények vezetői és oktatói, szakmai szervezetek munkatársai, külföldi felsőoktatási intézmények és szervezetek munkatársai megismerhetik az európai szinten kezdeményezett újdonságok magyarországi tükröződéseit. (edupress)