A tó vízminősége stabil és kiváló - hangsúlyozza áprilisi helyzetjelentésében a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete.

A dokumentum szerint a vízben oldott szervetlen nitrogénformák közül az ammónium koncentrációja sem a Balaton nyílt vízében, sem a legfontosabb befolyóban, a Zalában nem éri el a tavasszal megszokott literenként 10 mikrogramm körüli értéket.

A karbamid koncentrációja ennél kissé magasabb ugyan, de csak 10-15 mikrogramm/l között változott. Szokatlanul alacsony a víz nitrátkoncentrációja is, amelynek értéke literenként alig néhány mikrogramm. A biológiailag hasznosítható foszfor koncentrációja a kimutathatósági határ (néhány mikrogramm/l) körüli értékre csökkent.

A szűkös ásványi tápanyagkínálat megmutatkozik a szegényes algavilágban is. A lebegő algák mennyiségére jellemző klorofillkoncentráció a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben 10 mikrogramm volt literenként, a tó keleti felében, pedig 5 mikrogramm/l.

"Ezek az értékek tipikus tavaszi jó vízminőséget jeleznek, mint ahogy az algaegyüttesek összetételére jellemző kovamoszat-dominancia is. Kékalgák ilyenkor még nincsenek a tóban, azok megjelenésére legkorábban június hónapban lehet számítani. Az április elején észlelt vízminőségi állapot szinte hajszálpontosan megegyezik az előző évivel, azaz a tó vízminősége stabil és kiváló" - hangsúlyozza a jelentés.

Az előzőnél csapadékosabb télnek köszönhetően a Balatonba folyó kisvízfolyásokról még a kisebb vízhozam esetében is elmondható, hogy medrükben a halak ívásához megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre .

A jelentés szerint április első hetében hidroakusztikus módszerrel mérték a Balaton halállományának területegységre eső egyedszámot és biomasszáját. A tó keleti medencéjében a halállomány 90 százalékát a 10 cm-nél kisebb testméretű (egy- és kétnyaras) egyedek alkották, az ivarérettek aránya 10 százalék körül volt.

A tó középső medencéjében - Zánka térségében - a fiatal korcsoportok részaránya 45 százalék volt, azaz az állomány nagy részét, 55 százalékát az ivarérettek tették ki.

Siófoknál a halállomány biomasszája hektáronként 25 (+/-2,7) kilogramm volt, Zánkánál 91 (+/-8,3) kilogramm, míg a Keszthelyi öbölben 168,2 (+/-28,7) kilogramm. (stop.hu)