Éppen elnyúltam a tévé előtt, gondolván, hogy majd jót szórakozom a Heti Hetesen, mert az egy jó műsor – amikor Kéri valami olyasmit mondott, hogy az újságírók a politológusokat tolják maguk előtt, ők nyilatkoznak helyettük politikai témában, mert az újságírók nem mernek. A népszavazás meg hülyeség volt, mert most a világ véleménye, húúú… Jobb, ha nem is tudjuk…

Ott ültem, mint a sült hal, vagyis mint a csokinyuszi, aztán néztem magam elé. Sok-sok ember hallotta azt, amit én. Egy politológustól. Aki a társadalmi kontroll képviselője – főleg egy ekkora nézettségű műsorban – ha hülyeséget beszél, ha nem –, mert nézik. Hallgatják. Sokan. Ja, és vélhetően nem kell attól tartania, hogy valami értelmes szerkesztő esetleg kirúgja, max. ha megegyeznek, hogy kéne egy kis pletyi a bulvárnak… Na, így könnyű a nagy mellény! Vagy kardigán?

„A Heti Hetes célja továbbra is a szórakoztatás, mely minden bizonnyal sikerül, ha nem veszik túl komolyan.”
(www.rtlklub.hu)

„Fontos dolog, hogy felvetődött e téma, hisz az újságírók és a politológusok is előszeretettel hatalmi ágként aposztrofálják a médiát. Szerepük igen fontos a társadalmi kontroll szempontjából, hisz ennek köszönhetően buknak meg politikusok, államférfiak, és ők emelnek magasba embereket is.”
(www.hhrf.org)

„Kéri László politológus kapta a Politológus Védegylet citromdíját, egy szürke kardigánt. Kéri, aki az 1500 szavazat közül csaknem ötszázat kapott, nem jelent meg az átadóünnepségen. A díjat a szervezők szerint az a politológus nyeri el, akinek az adott évben valamelyik nyilatkozatában alapvető tárgyi tévedés volt, vagy például olyan jóslattal élt, ami később nem teljesedett be. Kéri László a díjat többek között azzal érdemelte ki, hogy a közelmúltban önmagának mondott ellent, amikor egy írásán belül először azt mondta: „nem is arra való a politikatudomány, hogy a közeljövőt találgassa”, majd pár mondattal lejjebb azt írta: „Választásokhoz közeledve nincs mese, nem lehet elbújni annak rendszeres bevallása elől, mit tartunk a legvalószínűbben bekövetkező fejleménynek.”
(www.origo.hu )

„Több száz olyan tagja van a MÚOSZ-nak, köztük sok egykor ismert, kiváló újságíró is, akinek mindennapos kenyérgondjai vannak.
1% a nehéz helyzetbe jutott újságírókért – A MÚOSZ 1989-ben határozta el egy jótékony célú alapítványt létrehozását, a nehéz anyagi helyzetbe került, állás nélkül maradt újságírók segítésére, segélyek nyújtására. Ez a Szolidaritás Alapítvány.”
(www.emasa.hu)