Demokráciában az alcímben feltett kérdésre a válasz egyszerű, hiszen elvileg minden intézményrendszer, eljárásrend biztosítja a véleményformálás lehetőségét, az észrevételek kinyilvánítását. A közmeghallgatásoktól kezdődően a képviselői fogadóóráig számtalan lehetőség kínálkozik mindannyiunk részére saját álláspontunk kifejtésére, mely aztán a döntéshozótól függően részben vagy akár egészében beépülhet a tervek megvalósulásába.

A társadalmi szervezetek (egyesületek, alapítványok) ezen felül számtalan más lehetőséggel is élhetnek észrevételeik megtételére. Többek között kikérhetnek közérdekű információkat, részt vehetnek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásokban, akár a jogalkotás aktív szereplői lehetnek. Ez mind jogilag megengedetett lehetőség a társadalmi szervezeteknek a részvételi demokrácia intézményrendszerében.

Mégis elégedetlen a társadalom. Sokszor érezzük úgy, hogy senki nem kíváncsi a véleményünkre, a döntések a fejünk felett, akaratunktól nagyban eltérő eredményekkel születnek, nem aktív szereplői, inkább csak elszenvedői vagyunk a döntéseknek. Milyen tényezők vezetnek ezen érzés felismeréséhez?

Valljuk be őszintén, nem ismertek előttünk a demokrácia adta jogaink. Nehéz eligazodni a mai világban, sokszor örülünk, ha a mindennapi rutin feltételeit biztosítani tudjuk, és nem marad időnk, erőnk arra, hogy tájékozódjunk a jogszabályok adta lehetőségeket, a döntéshozatali folyamatokat illetően. Ezt az érzést segítheti az a korábbi tapasztalat is, melyet nagy lendülettel egy probléma megoldásának szenteltünk, és az illetékes hatóságról „lepattantunk”. Nem tudtuk pontosan, mit hogyan tegyünk a hatékonyság növelése érdekében, ezért feladtuk a probléma megoldását, majd belenyugodtunk a demokratikus rendszer hiányosságaiba. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Némi odafigyeléssel mindenki aktív szerepet vállalhat közös jövőnk alakításában. Lakóhelyén az önkormányzati előterjesztések nyilvánosak, így figyelemmel kísérhetők a lakóhelyét érintő jogalkotási folyamatok. Kikérhet közérdekű adatokat, hiszen joga van tudnia pl. ivóvízének összetételét, vagy adott bizottsági ülésen elhangzottakat. Mindezért legfeljebb a dokumentum kiadásával kapcsolatos indokolt költségeket vagyunk kötelesek megfizetni (pl. fénymásolás, postaköltség).

A döntéshozatalban való részvétel legnagyobb problémája, hogy a nyilvánosság nem kap elégséges információt, és pl. azt sem tudja nyomon követni, hogy mikor milyen döntéshozatali folyamatok indulnak el. Többnyire a helyi önkormányzatok nem kínálják tálcán az információt, nem kérdezik meg a társadalmi szervezetek véleményét a települési tervek, programok készítése kapcsán, és főként nem egy-egy konkrét fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban. Ezekért a civil szervezeteknek kell megküzdeniük. Hogy hogyan tehetik meg?

A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület műhelymunka sorozatot indít útjára a Közép-dunántúli régióban tevékenykedő társadalmi szervezetek számára abból a célból, hogy ezen szervezetek megismerjék jogszabályi lehetőségeiket demokratikus jogaik érvényesítése céljából, elsajátítsanak olyan technikákat, mellyel véleményük, javaslatuk eléri célját, megismerjék a véleménynyilvánítás technikáit – ezáltal olyan döntések szülessenek, melyek a lehető legtöbb szempontból átgondoltak, és minél több ember érdekeit szolgálják.

A műhelymunkákon való részvétel ingyenes.

Jelentkezni 2008. március 10-ig lehet a 88-578-390-es telefonszámon vagy a csalan@csalan.hu e-mail címen.


Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület