A tandíjról

- hozzászólás az olvasói levélhez -

"Akinek apu/anyu teszi lehetővé (mármint a felsőfokú intézményekben a tanulást – a szerk.), azok ezután is bent maradnak, mert megtehetik. Akinek meg nem, az el fog gondolkozni a jelentkezésen. Ez pedig éppen az alacsony társadalmi mobilitást tartja majd szinten."

"Azzal egyetértek, hogy valamilyen szinten követnie kellene a képzési struktúrának a munkaerőpiacot - például az államilag finanszírozott helyek csökkentésével bizonyos szakok esetében. Azonban általánossá tenni a tandíjat ebből a szempontból nem megfelelő megoldás - szerintem.

Kérdem én továbbá, milyen ösztöndíjrendszer létezik? Bölcsészkaron színjelessel havi 15 ezer forintot lehetett 2-3 éve "keresni", vagyis pont az ösztöndíj összegét.

Akinek apu/anyu teszi lehetővé, azok ezután is bentmaradnak, mert megtehetik. Akinek meg nem, az el fog gondolkozni a jelentkezésen. Ez pedig éppen az alacsony társadalmi mobilitást tartja majd szinten. Negyedrészt pedig nem látok lehetőséget arra, hogy az egyetmisták tanulmányaik mellett dolgozzanak, amiből fizetnék a tandíjat. Nem állnak rendelkezésre olyan mértékben félállások, otthonról végezhető munkák, mint nyugaton, ahol bevett szokás a tanulás melletti munka. Ami munka meg van. az meg 300 forintos órabért jelent. Havi 10500 forintért ez legalább 40 munkaórát jelent, vagyis a heti 4-5 nap tanulás mellett további egy teljes heti, napi 8 órás munkát.

Szóval lehet, hogy szükséges a tandíj, azonban ez egy rendszer egy eleme, a rendszer többi elemének figyelembe nem vétele, ismét csak szerintem, hiba."

Canio


Forrás és további vélemények a cikk végén: Ki fizeti a révészt?

Rovat: