A leggyengébbek Magyarország gazdasági mutatói a Közép-Kelet-európai régióban. A multik dübörögnek, a kis és középvállalkozók viszont a túlélésért küzdenek –mondták az előadók a Gazdasági évnyitón a Megyeházán február 6-án, szerdán, melyet ezúttal is a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK), valamint a Veszprém Megyei önkormányzat szervezett.

Megyénk vezető gazdasági szereplőinek legjelentősebb éves találkozóján dr. Markovszky György, a VMKIK elnöke köszöntőjében kiemelte az innováció, a beszállítóik szerepét, mellyel fokozni lehet a magyar gazdaság versenyképességét. Lényegesnek nevezte a mostanihoz hasonló konferenciákat, melyen adott terület meghatározó szereplői kötetlen körülmények között beszélgetnek.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadásában a tőke, a munka és a termelékenység mennyiségét, minőségét bírálta. Látványos a központi költekezés, amelynek csökkentésére nagy szükség lenne az adóemelések helyett. Kevés a beruházás, nő a munkanélküliség, a foglalkoztatás főként a nők, idősebbek és a fiatalok körében gyenge, képzetlen a tartalék munkaerő. Eladósodott a lakosság, a fogyasztási konjunktúra tíz éve nem volt ilyen alacsony. A hazai vállalatok termelékenysége a túlzott bérnövekedés, a rájuk rakódó többlet teher miatt elmarad az európaitól, mely hátrányosan érinti a versenyképességet. Ez vezetett a magyar textilipar megszűnéséhez.

A hazai körülmények, a lassuló európai gazdasági növekedés miatt az MNB-nek nem nyílt lehetősége arra, hogy kamatokat jelentősen csökkentse – fogalmazott az előadó. A nyolc százalékos infláció, a másfél százalékos növekedés mellett célszerű lenne, ha a kormány nem az egész országot sújtaná az elvonásokkal. A liberalizált árampiac, a hosszú távú áramvásárlási szerződések tovább súlyosbítják a helyzetet. A nagykereskedelmi árak 30-40 százalékkal nőttek, a beszerzésben máig a Magyar Villamos Művek élvez teljhatalmat, noha az importot rég szabaddá kellett volna tenni. Simor András a megoldások között a további költségvetési kiigazítást, a vállalati adók és szociális kiadások csökkentését, a termékpiaci verseny bővítését emelte ki.

Az MNB 2009-re három százalékos inflációval számol, noha az olajár kérdőjeles. Háromszázezer embernek adnak munkát Magyarországon, a beáramló tőke 28 százalékát, az újra befektetett jövedelem felét adják, és modern termelési technológiát hoztak a német cégek – hangsúlyozta Vahl Tamás, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Főként a járműiparban, a kereskedelemben, a szállításban, a hírközlésben és az energetikában vannak jelen. A magyar munkaerő motivált, képzett, de rugalmatlan. A körülmények kiszámíthatatlanok, drágák a hitelek, az adók változnak, a járulékos bérköltségek Európában itt a legmagasabbak, az euró bevezetése 2014-ben várható. Egyre több német cég megfontolja a magyarországi befektetést, a további működést.

- Kár, hogy a kormány nem hallotta az előadásokat – vélekedett Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke. Kiemelte a kkv-k nehéz helyzetét a megyében is, és utalt a kamara és az önkormányzat jó együttműködésére. Szerinte túlzott az esélyegyenlőtlenség a multik és a kisvállakozók között. Példaként említette az 1500 embert foglalkoztató gumigyártó multi 30 milliárdos támogatását. Kifogásolta, hogy máig nem történt meg az M8-as út korszerűsítése, amely a nyugati határszélre vezetve élénkítené a gazdaságot. (vpmegye.hu nyomán)