Kié lett a vaszari Náni, sikkasztott-e a rendőrfogalmazó, miért nyerített Wesselényi Miklós? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„A rendőrfogalmazó ügye.
A helybeli rendőrfogalmazó ellen magánfeljelentésre pénzkezelési szabálytalanság miatt a polgármester hivatalos vizsgálatot indított. A vizsgálat megkezdésekor a fogalmazót felfüggesztette s e felfüggesztést — amely ellen fellebbezés történt — az alispán jóváhagyta. A rendőrség pénztári vizsgálatát Miskey Géza pénzügyi tisztviselő végezte s amint halljuk, a rendőrkapitányság ügykezelését rendben találta. A feljelentés tárgyát képező szabálytalan pénzkezelés miatt azonban a fegyelmi vizsgálat még folyamatban van.”

— Száz éve is arról lehetett megismerni a tűz közelében ülőket, hogy sáros volt a kezük. Vagy vaj volt a fülük mögött. Vagy egy tetszés szerinti képzavarról…

„Zalamegye a vasárnapi vásárok ellen.
A mult évben többször is megesett, hogy Zalamegye néhány községében a vásárok vasárnapra estek s a vásárbérlőnek eszébe se jutott az a gondolat, hogy üdvös volna azokat hétköznapra áttetetni. Megmozdult azonban a papság s beadványára Zalamegye alispánja az alábbi irattal felelt: „Folyó hó 14-én 176/907. sz. a. kelt becses átiratára van szerencsém értesíteni, hogy tekintettel arra, hogy miszerint a vasárnapokra eső országos vásároknak ezen napokon való megtartása vallás-erkölcsi szempontból — amelyre különösen napjainkban nagy suly helyezendő — alapos kifogás alá esik; emellett ellenkezésben áll az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XII. t-c. szellemével; de célszerűségi tekintetekből is kerülendő; az elsőfoku hatóságokat megfelelő utasitással láttam el arra nézve, hogy a vasár- és ünnepnapokra eső országos vásárok hétköznapokra helyeztessenek át. Zalaegerszeg, 1907. december 30-án. Árvay Lajos s. k. alispán.”

— Ma az üzletközpontok vasárnapi nyitva tartásáról folyik a polémia, bár a zárva tartás melletti érv nem vallási, hanem a család integritásának megőrzését célozza.

„Csodabogarak irásbeli dolgozatokból.
Az osztály butorai a következők: 16 pad, 2 asztal, 3 szekrény, 2 ajtó, 3 ablak, 6 tanitónő, 27 növendék és 2 tábla. Ezek a falon függenek. A pap feladta Rákóczynak az utolsó kenetet, azután meghalt. Midőn Wesselényi kufsteini fogságából hazatért, lovát nyeritéssel üdvözölte.”

— Dolgozatokat javítani akkoriban is mulatságos lehetett.

„Megverek valakit…
Ámor szeszélyes. Ha két legény szeret egy leányt, ugy rendezi a sort a kis pogány, hogy a leány a szegényebb legény érzelmeit viszonozza. Ebből aztán rendesen baj származik, mert a gazdagoknak megvan az az uri szórakozásuk, hogy viszonzatlanul is szeretnek, remélvén, hogy a jólétben csak hozzájuk édesedik a fehérnép. A leány szülői is a gazdagabb legény pártján vannak, mert ugy okoskodnak, hogy a szerelem nem szerez tyukot a vasárnapi levesbe, de a vagyonból telik még selyem viganóra is. Ilyen képen mi lesz? A leány szomorkodik, húzódozik a gazdagabb legénytől, de sok keserves könnyhullatás után még is csak meghajlik a szülők akarata előtt és odaigérkezik Luksa Imrének, a vagyonos legénynek. A szegény Harangozó Miska pedig, aki négy év óta szereti a kis Nánit s aki az ő szerelmes kis Nánija nélkül még viceispánnak se menne el, csak szomorkodik, csak evődik. Izenget a leánynak, jár utána; és nem akarja elhinni, hogy a Náni, aki eddig az ő gyűrűjét viselte, a másé lehessen. Egy ködös novemberi estén el is megy a Nánihoz, hogy megkérdezze még egyszer, igaz-e, hogy eligérkezett Luksa Imrének. A lány sirt, zokogott és kijelentette, hogy: „Téged szeretlek, de a másikhoz erőltettek a szülék.” „Akkor add vissza a gyűrűmet” – szól a legény. Amig a lány a gyűrűt hozza elő, az alatt megjelenik Luksa Imre is az anyjával, hogy a lakodalom részleteit megbeszéljék. A Miska gyerek csak nézi őket, nézi, de egyszerre mintha vasmarok szoritaná össze a szivét, felhördül: „Hát Te csaptad le a kezemről a Nánit?! – s a következő pillanatban háromszor egymás után sujt késével a vőlegény hátába s azzal mint az űzött vadkan fujva dübörögve elrohan s feljeneti magát, hivén, hogy a vetélytársnak nem sokára elharangoznak a vaszari kis toronyban. Luksa Imre azonban néhány hétig nyomta csak az ágyat s mire a Harangozó Miska kiszabadul, akkorra ő boldog férj lesz, mert a szegény Harangozó Miskának egy egész hosszu éven át nem kell attól félnie, hogy a kutya kikapja kezéből a kenyeret.

— Egyrészt már korábban is láthattuk, hogy egy évszázada számtalanféle erőszakot túléltek az emberek. Másrészt ismét csak figyelemreméltó a szerkesztő újabb szépirodalmi szárnypróbálgatása. Ma valahogy így hangozna az a hír: H. Mihály, vaszari lakos november ikszedikén erősen ittas állapotban erőszakoskodni kezdett volt élettársával annak lakásán. Az asszony jelenlegi partnerét, aki a hangoskodásra párja segítségére sietett, H. M. előbb verbálisan sértegette, majd konyhakéssel háromszor megszúrta. A tettes a bűntett helyszínéről elmenekült, de nem sokkal később feladta magát a rendőrörsön. Ellene nyolc napon túl gyógyuló testi sértés elleni bűntett miatt indult eljárás.

„Szives tudomásul!
Van szerencsém a főtisztelendő papság szives tudomására hozni, hogy Veszprémben, Hosszu-utca 940. számu saját házamban papi-szabó üzletet rendeztem be. Elvállalok és készitek reverendát, cimádát, mucetumot, páliumot, biretumot, capucint, camorát, továbbá miseruhákat, templomi zászlókat stb. stb. minden e szakmába vágó munkákat a legmodernebb kivitelben már a legszolidabb árak mellett. Legyen szabad megjegyeznem, hogy az e téren való gyakorlatomat a főváros ismert elsőrendű papi-szabó üzletében, Csuha András úrnál sajátitottam el. Kérve a főtiszt. Papság kegyes pártfogását vagyok kiváló tisztelettel Ujhelyi Sándor férfi-szabó. Vidéki megrendeléseknél, mértékvétel végett, elégséges egy viselt ruhadarab beküldése. — Nagyobb megrendeléseknél kivánatra saját költségemen bármikor elutazok.”

— A ma már talán meglepő hirdetésben figyelemre méltó a reverendákat, „csuhákat” készítő szabó fővárosi mesterének neve…