A palatinuszi szemlélet megköveteli az elemző tárgyilagosságot, ezért fontos, hogy az elméleti feldolgozások mellett foglakozzunk a tényszerű, megmásíthatatlan, bekövetkezett eseményekkel is. Alábbiakban válogatást olvashatnak a 2007-es esztendő legfontosabb „öko”-híreiből.

Hír:
Környezeti katasztrófa fenyegeti az Antarktiszt

Másfél évtizeddel ezelőtt még csak alig több mint hatezer turista látogatott az Antarktiszra, idén nyáron viszont már a 35 ezret is elérheti a számuk. Az amúgy is igen kényes ökológiai egyensúllyal rendelkező Déli-sarkvidéket komolyan veszélyezteti a tömegturizmus, ahogy azt a hajótörést szenvedett Explorer cirkáló példája is jól mutatja.

„Éppen csak arra volt időnk, hogy magunkra húzzuk a hőszigetelő ruhát, minden mást ott kellett hagynunk. A legrosszabb azonban egyértelműen a mentőcsónakban volt” – nyilatkozta a The New York Times című lapnak a múlt pénteken Dél-Amerika partjaitól ezer kilométerre, az Antarktisz közelében jéghegynek ütközött turistahajó egyik utasa. Való igaz, nagy szerencséje volt a százfős utazóközönségnek és az 54 fős legénységnek: a balesetet követően öt órával már szinte mindenki biztonságos helyen, egy közelben cirkáló másik hajón melegedhetett, így sem a mínusz 3 fokos tenger, sem pedig a nulla fok körüli, ám igencsak csípős levegő nem szedett áldozatot.

Ennek ellenére a Gap Adventures képviselői kitartanak azon állításuk mellett, hogy a hajó alkalmas volt az Antarktika megközelítésére. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy több hajó is volt a közelben, így gyorsan biztonságba kerültek az utasok és a legénység. Ám a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy hasonló vagy még tragikusabb esetek csak a szerencsének köszönhetően nem fordultak eddig elő: az Antarktiszon ugyanis folyamatosan és igen gyorsan változik a tenger „állaga”. Ahol egyik nap még könnyen hajózható a tenger, ott másnap egy jégtömb leszakadása vagy több jégtábla összekapcsolódása a turistahajók számára áthághatatlan akadályt jelent.

Hír:
Gyúlékony jégmezők után kutatnak

Miközben Kína és India a tengerpartjai mentén jégbe fagyott metángáz kitermelését tervezi, a németországi kieli egyetem kutatói a környezetvédők aggodalmaira is választ találtak. A metángáz helyére ugyanis széndioxidot „ültetnének”, azaz környezetvédelmi szempontból nullszaldós folyamat eredményeként nyerhetnének energiát a kitermelő országok. Kérdés, hogy érdekli-e őket egyáltalán az eljárás.

Nap mint nap hallani immár arról, hogy a kínai gazdaság energiaéhsége milyen hatással van a világgazdasági és világpolitikai folyamatokra, és nem utolsó sorban környezetünk, a Föld klímájának megváltozására. Kína energiaéhsége környezetvédelmi szempontból valóban aggasztónak tűnik, bár felsejlenek azért olyan megoldások is, amelyekkel a globális környezeti katasztrófa elkerülhetőnek tűnik.

Miközben az ázsiai ország jórészt még mindig szénerőművekkel látja el iparát energiával, a kínai vezetők is tisztában vannak azzal, hogy minden lehetséges energiaforrás jól jöhet. Pláne, ha az a kínai tengerpart közelében van.

Ég a jég

Kína mellett Dél-Korea, Tajvan és India is dollármilliókat öl egy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban eddig ugyancsak szkepszissel kezelt módszer kifejlesztésébe: a permafrostba, azaz az örökké fagyott altalajban, illetve a tengerek 4-500 méteres mélységébe zárt metángáz esetleges kiszabadítását és energetikai hasznosítását ezen ázsiai országok töretlen gazdasági fejlődése kényszerítheti ki.

Hír:
Eloltottak egy ötven éve égő felszín alatti tüzet Kínában

A szénzmezőkön évtizedeken át égő felszín alatti tűz világszerte komoly gondot okoz. Miközben veszendőbe megy a szén, hatalmas mennyiségű üvegházhatású és mérgező gáz kerül a levegőbe. A felszín alatti üregek beszakadása életeket veszélyeztet és tönkreteszi az infrastruktúrát.

Kína Xinjiang nevű tartományában az Urumqinál lévő szénmezőn úgy tűnik ötven év után végre sikerült eloltani egy felszín alatti tüzet.

Ötven év hosszú időnek tűnik egy tűz esetében, de az ehhez hasonló jelenség nem ritka a Földön. Urumqinál már 2004-ben eloltottak egy hasonló felszín alatti tüzet, amely 130 éve folyamatosan égett.

1984-ben az amerikai Pennsylvania Államban a Centralia nevű bányászfalu lakóit ki kellett telepíteni, a már életveszélyessé vált tűz miatt. A tűz 1962-ben keletkezett, amikor a helyi hatóságok felgyújtották a falu határában lévő szemétlerakót. Mivel a lerakó egy felhagyott szénbánya aknájában volt, a tűz átterjedt a felszín alatti szénre, majd továbbterjedt egészen a falu alá.

India is számos hasonló rekorddal „büszkélkedhet”, ezek egyike például 1916 óta folyamatosan ég. Az ausztráliai Új-Dél-Walesben, Wingen közelében lévő Burning Mountain-nak (Égő hegy) már a neve is igen beszédes. A felszín alatti szén a becslések szerint már közel hatezer éve ég.

Hír:
Három vulkánkitörés fenyegeti egyszerre Indonéziát

Az indonéziai Kelud vulkán napról napra veszélyesebb. A krátertó vize lassan felforr, a földrengések pedig egyre gyakrabban követik egymást. Az országban két másik vulkán is aktív.

A kutatók szerint bármelyik pillanatban kitörhet a Jáva-szigeten lévő Kelud vulkán. „A kráterben annyira megnőtt a hőmérséklet, hogy a mérőműszerek felmondták a szolgálatot. A kráter fölött időközben egy 800 méter magas füstfelhő is kialakult. A földrengések pedig egyre kisebb időközökben követik egymást” – nyilatkozta Umar Rosadi vulkanológus a nemzetközi hírügynökségeknek. A szakértők attól tartanak, hogy a vulkánkitörés hatalmas mennyiségű hamut, törmeléket és iszapot röpít a levegőbe.

„Mivel a kráterben uralkodó forróság tönkretette a műszereinket, már nem tudjuk mérni a krátertó vizének hőmérsékletét. A legutolsó adatok szerint – amelyet még a műszerek szolgáltattak – a kráterperemtől 15 méter mélyen lévő tó vize már 90 Celsius fokos volt, vagyis nem sok hiányzott a forráshoz” – tette hozzá Rosadi, aki az 1731 méter magas hegy közvetlen közeléből figyeli az eseményeket.

Hír:
Szélesedik a trópusi öv

A klímaváltozás következtében az elmúlt harminc évben 2–4,8 szélességi fokkal növekedett a trópusi öv. A tendencia hátrányosan befolyásolja a világ élelmiszerforrásait.

Amerikai tudósok megvizsgálták a trópusi öv szélességének öt különböző méretváltozóját, és azt tapasztalták, hogy a trópusi öv 1979 óta 2–4,8 szélességi fokkal (nagyjából 500 kilométerrel) terjeszkedett. Az eredményeket az ENSZ Balin tartott klímakonferenciáján ismertették, mely találkozó fő témája az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése.

A trópusok terjeszkedésének új elemzését ismertető amerikai tudósok műholdas adatok összehasonlítása alapján jutottak a fenti következtetésre.

Míg a földrajztudósok szigorúan az északi és a déli szélesség 23,5 foka közötti területet tekintik a „trópusoknak”, a légkörkutatók számára ez sokkal változóbb zóna, amelyet különféle légáramlások jellemeznek. Ilyenek például az ún. Hadley-cellák.

Hír:
Sivatag születik a Kárpát-medencében?

Drámai változás zajlik a Kárpát-medence természetes élővilágában, aminek nemcsak a klímaváltozás az oka. Az ember is évtizedek óta rombolja a tájat – rövid távú céljainak oltárán áldozza fel saját jövőjét. Hagyunk-e élhető Földet utódainkra? A kutatók erre keresik a választ.

Mérések, fizikai és kémiai vizsgálatok igazolják, hogy a légkör széndioxid-tartalmának drasztikus növekedése emeli Földünk átlaghőmérsékletét. Az emelkedés az elmúlt száz évben 0,8 Celsius fok volt, melyből 0,6 az utóbbi 30 év számlájára írható. A prognózisok szerint, ha ez a folyamat tovább folytatódik, 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete további 2–4 Celsius fokkal emelkedik majd.

A melegedés hatásait éghajlatunk változásában már napjaikban is érezhetjük. Európában a tavasz előbb köszönt be, a nyár szárazabb, a telek enyhébbek. Fokozódnak az időjárási szélsőségek: gyakoribbak a rendkívül száraz, forró nyári periódusok és az intenzív zivatarok. A világ más tájain is hurrikánok, árvizek, hőhullámok figyelmeztetnek arra, hogy Földünk éghajlati rendszere kibillent korábbi egyensúlyából. Hogy mi történik eközben a földi élet alapjául szolgáló, évmilliók alatt kialakult – az emberi tevékenység által már amúgy is erősen megbolygatott – ökológiai egyensúllyal, a természetes rendszerek stabilitásával és anyagforgalmával? Számos országban keresik erre a választ a kutatók.

2001-ben az Európai Unió támogatásával a klímaváltozás ökológiai hatásainak kísérletes vizsgálata indult el Fülöpháza mellett. Az Európa hat országában azonos módszertan alapján indított VULCAN projekt keretében kísérleti telep létesült, ahol 20 m2 -es parcellákon szárazság- és hőkezelést alkalmaznak. A hőkezelt parcellákban éjszakai fóliaborítással csökkentik az éjszakai hőkisugárzást. A szárazságkezelt parcellákban pedig májusban és júniusban eső esetén egy behúzódó fólia vezeti el a csapadékot. Ezzel szimulálják a klímaváltozást, vagyis az átlaghőmérséklet emelkedését és a csapadék csökkenését. Így prognosztizálható, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz a természetes növénytakaróra, milyen változások következnek be a gyep és cserjés társulásokban.

Hír:
Halálra vannak ítélve Ausztria gleccserei

Lassú, de biztos halálra vannak ítélve az osztrák Alpok több ezer méter magas csúcsai között képződött gleccserek: a klímaváltozásnak köszönhetően jégfelületük nyolcvan százaléka 2050-re egyszerűen eltűnik, az évszázad végére pedig már csak hírmondó marad belőlük.

A szomorú tényre az a könyv hívja fel a figyelmet, amelyet az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Állomás (ZAMG) munkatársai állítottak össze. Abból a valószínűsíthető modellből indultak ki, amely azt jósolja, hogy az Alpok térségében 2100-ig 3 Celsius fokkal növekszik majd a középhőmérséklet. Számításuk szerint addigra az ausztriai gleccserek 93 százaléka elolvad, és még az olyan csodálatos képződmények is, mint a Grossglockner-csúcsnál húzódó Pasterze vagy a Sulchbachkees gleccser, csupán összezsugorodva, szinte csak nyomokban lesznek képesek átvészelni a felmelegedést.

Hír:
Hatalmas jégtábla tört ketté a meleg nyár miatt

A rendkívül meleg nyár miatt szokatlanul délre sodródott, és kettétört a Grönland közelében másfél éve leszakadt hatalmas Ayles-jégtábla.

Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, 2005. augusztus 13-án a Grönland szomszédságában lévő kanadai Ellesmere-szigetről levált, majd elsodródott egy hatalmas jégtábla.

Habár 2005. évi eseményről volt szó, a szakértők csak tavaly év végén, műholdfelvételek elemzése során fedezték fel a változást. A kutatók műholdfelvételek összevetésével próbálnak pontos képet kapni a változásról. A területről készült első műholdképet idén év elején tették közzé.

Az Ayles-jégtábla év elején 66 négyzetkilométer kiterjedésű és 42–45 méter vastag volt. A jégtábla leszakadása a szigetről alig egy óra leforgása alatt zajlott le.

Most arról számoltak be a kutatók, hogy a hatalmas jégtábla kettétört, és nagy sebességgel sodródik tovább dél felé. Az esemény a kutatók szerint a rekord meleg nyárnak tulajdonítható.

A híreket elsősorban a National Geographic írásaiból és közzétett anyagaiból válogattam a teljesség igénye nélkül. A National Geographic hírnevének megfelelően igyekszik tárgyilagosan közzétenni az információkat, híreket. Ezt a tekintélyt nagyban köszönheti kiváló múltjának és annak, hogy szakírói kitűnő szakemberek, hiteles tudósok.

folyt. köv.


Szacsky Mihály
palatinus