A magyar gazdaság 2007 január–szeptemberében lassúbb ütemben fejlődött, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A termelő ágazatok közül az iparban folytatódott a dinamikus növekedés, az év első kilenc hónapjában 8,6%-kal nőtt a termelés, az építőiparban azonban 10%-os visszaesés következett be.

A külkereskedelemben a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál, a hiány számottevően csökkent. A munkaerőpiacon stagnáló foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség figyelhető meg, a munkanélküliségi ráta 7,2%-ra mérséklődött. 2007. január–szeptember átlagában a nettó keresetek 2,2%-kal, a fogyasztói árak 8,3%-kal növekedtek, a reálkereset átlagosan 5,6%-kal csökkent. A fogyasztói árak októberben 6,7%-kal, az első tíz hónapban 8,1%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében.

A magyar gazdaság 2007 január–szeptemberében az elmúlt évekre jellemző ütemnél lényegesen mérsékeltebben fejlődött. A GDP – a KSH és az ECOSTAT közös gyorsbecslése szerint – 2007 első kilenc hónapjában 1,6%-kal nőtt, több mint 2 százalékponttal kisebb mértékben, mint egy évvel korábban. (2005, illetve 2006 azonos időszakában egyaránt 4% körüli volt a növekedés.) 2007 eddig eltelt időszakán belül folyamatos ütemcsökkenés figyelhető meg: az I. negyedévben 2,7%-kal, a másodikban 1,2 %-kal, a harmadikban ennél is mérsékeltebb ütemben – előzetes adatok szerint 1,0%-kal – nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,3%-kal nőtt a GDP a III. negyedévben.

A háztartások bruttó pénzügyi vagyona a harmadik negyedév végén 22,9 billió forintot, a tizenkét hónappal korábbinál 12%-kal többet tett ki. A tartozások ugyanennyi idő alatt közel 16%-kal emelkedtek, értékük meghaladta a 7,6 billió forintot. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 15,3 billió forint volt, 10%-kal több, mint 2006 szeptember végén. A nettó pénzügyi vagyon változásának értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a nem egész 1,4 billió forintnyi növekedés közel kétharmad része a forint- és a tőzsdei árfolyamok változása okozta átértékelődésekből származott. (Ebben a két legjelentősebb tényezőt a lakosság hosszú lejáratú devizahiteleinek közel 390 milliárd forintos csökkenése, valamint a részvények és részesedések értékének 480 milliárd forintnyi növekedése jelentette.) Az elmúlt egy évben a nettó pénzügyi vagyon növekedési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, s az év második és harmadik negyedévében tapasztalt értéknövekmény lényegében megegyezik az átértékelődésekével.

2007 III. negyedévében a foglalkoztatottak számában lényegében nem következett be változás 2006 azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma átlagosan 307 ezer fő volt, ami 11 ezer fővel (3,6%-kal) kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 7,2%-ra csökkent.

A fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusban elért 9,0%-os csúcspont után fokozatosan, de szerény ütemben lassult, ennek mértéke számottevően érzékelhetővé szeptemberben, az adó- és hatósági árváltozások bázishatásának megszűnése után vált. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a pénzromlás üteme a szeptemberi 6,4% után októberben 6,7% volt. Az év első tíz hónapjában átlagosan 8,1%-kal emelkedtek az árak. Továbbra is a háztartási energia drágulása volt a legnagyobb (27%), de októberben már a bázishatás megszűnésével jelentős fékeződés tapasztalható. Az élelmiszerek drágulása azonban októberben tovább fokozódott, tízhavi mértéke 11% volt, míg a többi főcsoportban átlag alatti emelkedést, a tartós fogyasztási cikkek esetében csökkenést mértek.