Ha egy kemény legénynek lánya születik, az a sors fintora. Ha három jó baráttal közel egyszerre történik ez meg, könyv születik belőle. Árpa Attila, Bochkor Gábor valamint Gesztesi Károly Macsó papák című könyvükben árulják el, hogyan változtatta ez meg életüket. Vagy éppen hogyan nem.

Vasárnap az előre tervezett időpontban, pontosan 14 órakor érkeztek meg az Alexandra Könyvesboltba a boldog apukák, hogy dedikálják közös szerzeményüket. Az üzlet közepén felállított kis asztal, három szék, valamint a nagy kupac Macsó papák jelezte, hol kell helyet foglalniuk. Ők tollat ragadtak, én meg diktafont.

Mennyire válhat bibliává a könyv a hasonló cipőben járó férfiak számára? – teszem fel az első kérdést. – A biblia erős szó, de talán egy szórakoztató útmutatónak nevezhetjük – válaszolja Árpa Attila. Igazából nem a hozzánk hasonló férfiaknak szól, hanem elsősorban olyan nőknek, akik meg akarják érteni az ilyen fajta férfiakat – adja meg a célközönséget.

Közben néhányan közelebb lopóznak, hogy az alkotók kézjegyükkel lássák el könyvüket. Különböző keresztnevek csendülnek fel, kinek kell címezni a „sok szeretettel” mondatot. Egy fiatalember azonban a februárban születendő fiának ajánlja ezt a művet, így Bochkor kicsit változtat a megszokott szövegen: „Sok boldogságot kívánok az élethez, de soha nem nyúlhatsz ehhez a három lányhoz.”

Hamar kiderül a könyvből, hogy a kislányokat igyekeznek megóvni a külvilágtól, legyen az a média érdeklődése, vagy éppen egy 15 éves „szarjancsi” a jövőben. De mennyire képesek erre? – kérdezem. Megvédjük őket – jelenti ki határozottan Gesztesi Károly, aki meglehetősen gondterheltnek látszik. Később megtudom, siet haza beteg gyerekéhez. A könyv azt a célt is szolgálja, hogy minden bulvárújságíró kíváncsiságát kielégítse. Egyes vélemények szerint azonban kihasználják a gyerekeket. – Aki így gondolkodik, az egy barom – reagál erre Bochkor Gábor. – Nem hiszem, hogy a lányom felnőtt korában szememre fogja vetni, hogy például 4 évesen fotók készültek róla, vagy az apja sztorizgatott róla. Ezek főleg a mi történeteink, nem a tinédzser lányunk naplóját, lelki világát jelentetjük meg és használjuk ki. A bulvár médiumok is viszonylag tisztában vannak azzal, hogy beleegyezésünk nélkül nem lehet róluk se képet, se történetet megjelentetni, hiszen ők nem közszereplők. Nem hiszem, hogy ez a jövőben gondot okozna.

– Miért baj, hogy saját kontrollunk alatt jelennek meg ezek a családi sztorik? – veszi át szót Árpa. – Mi döntjük el, hogy mi jelenjen meg a könyvben, milyen képek kerüljenek bele, s nem valami harmadrangú bulvárújságíróra bízzuk ezt.

– Mi az, amiről le kellett mondani a baba érkezésekor? – érdeklődtem. – Lehet, hogy túlságosan macsó vagyok, de nem jut eszembe olyan dolog, amiről le kellett mondanom, és sajnáltam volna – állítja Árpa Attila rövid gondolkodást követően. Bochkor szerint lehet úgy alakítani az életet, hogy ne kelljen lemondani dolgokról – ebben nagyon egyformák. Ami esetleg a háttérbe szorul, azt meg teljesen önként teszi az ember. Ezek igazi apai örömök, szívesen lemondanak egy találkozót, csak hogy otthon maradjanak a babával. Ez nem áldozat.

Természetesen nem saját kezűleg írták a fiúk a könyvet. A több mint 300 oldalas kiadvány anyagát diktafonra mondták, majd a szerkesztő (Selmeczi Viktória), valamint az író (Trunkó Bence) összerakta. Pontosan nem tudták megmondani, mennyi fogyott a könyvből, de az Alexandra hálózatában bekerült a top 10-be.

Mindhárom anyuka örömmel asszisztált – tudtam meg Bochitól. – Amikor a kész fejezeteket elkezdték olvasni, hangosan nevettek, hiszen ismerték a történeteket. A párom pontosan tudta a sterilizáló történetét, vagy éppen a babaszoba berendezését. Amikor újra elolvasta azt, hogyan éltem meg, kifejezetten élvezte. Nagyon támogattak minket.

Gábor szerint nincs olyan része a könyvnek, amit nem szívesen lát viszont Andi, ezzel szemben Árpa felesége, Szabina, nem ilyen szerencsés, hiszen Attila külön fejezetet szentelt annak, hogyan kell babával csajozni. – Ez nem esik jól neki, függetlenül attól, hogy az eredmény nem az, aminek hangzik – tette hozzá.

Már csak az érdekelt, mégis hogyan született meg a könyv ötlete, eddig ugyanis számos verzióval találkoztam az interneten. – Újságírók gyakran felteszik ezt a kérdést, amivel elárulják, hogy nem olvasták el a könyvet, nem készültek fel az interjúra. A válasz egyébként megtalálható az első két fejezetben – okít Árpa Attila. S valóban, az „Árpával egy jacuzziban” című fejezet részletesen leírja ennek történetét.

Jelenleg a 49. oldalon tartok, eddig több szó esett az alkoholról mint a babákról, de a későbbiek folyamán – a hátsó borító alapján – többek között választ kapok arra, hogyan riasszuk el az udvarlókat, mire jó a lótejből készült babatápszer, hogyan (ne) szeretkezzük egy terhes nővel, valamint az is kiderül, hogy… a whisky anyatejjel tényleg Baileys-ízű?