Milyen gondokat okozott a villamostelep áthelyezése, milyen megoldás született a gőzfürdő felépítésére, milyen volt egy tipikus korabeli gazdasági bűncselekmény? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„A balácai római telepen
újabb ásatások folytak három hétig, Rheé Gyula jeles archeológusunk vezetése alatt a veszprémi káptalan nagylelkű anyagi segélyével. Az ásatások igen érdekes és értékes római leleteket hoztak felszinre.”

— Íme egy nem túl informatív rövid hír a balácai ásatásokról. Mindenesetre a szponzor megemlíttetik.

„Siemensék követelődznek.
Az a körülmény, hogy a villamos telep az eredeti szerződéstől eltérőleg a keleti vásártérre helyeződött, alighanem ujabb áldozatot kiván a várostól. Siemensék ugyanis a nehéz alapozási munka miatt árfelemelést kivánnak. A villamos épitkezés végrehajtó bizottsága Siemensektől a vásártéri központi telep terveit s költségvetését bekérte s két napi tárgyalás után konstatálta, hogy a legtöbb tétel összege magasan van számitva s az azoknak alábbszállitása végett inditandó tárgyalásra a cég megbizottjait is Veszprémbe kéri. Az épitkezés egyre folyik, a ducok felállitása is, amelyek ugyancsak rontják a város képét és pedig nem csak az ormótlanságukkal is, hanem azzal is, hogy nagyon sok ferdén van felállitva.”

— A probléma mai olvasata: melyik fél diktál, a város vagy a külföldi kivitelező (fogyasztó vagy kereskedő, vásárló vagy eladó, stb.)?…

„A gőzfürdő.
A gőzfürdőt, mint halljuk, egy szakértő bizottság megbecsülte s ennek alapján a vállalkozó cégnek sikerült a gőzfürdőt évi 5000 koronáért bérletbe adni s a bérlő a bérletösszeg biztositására 2000 koronát a városi pénztárba be is fizetett. Igy tehát biztositottnak látszik a gőzfürdő felépitése s ez esetben a közönség pártolásán fordul meg annak üzleti prosperálása.”

— Hasonló konstrukcióban épül ma a sportcsarnok is. És a stranddal mi lesz?

„Osztozás a másén.
Plul Ferenc, Bali József és Juhász Kálmán molnársegédek a molnár mesterség elsajátitása közben annyira átalakultak, hogy már kész molnároknak képzelték magukat és elkezdtek buzgón vámolni. Minthogy azonban a malomban a gazdáik szedték a vámot, ők innen kiszorultak és máshol kerestek vámolni valót és „vámolták” is alaposan Purghy László papkeszi bérlőt, kitől buzát kellett a malomba szállitani. Igen ám, de az ügyészség a molnársegédek vámolásában lopást látott és abban, hogy a molnárkocsisok a vámolt búza árából kisebb-nagyobb összegeket hallgatási dij fejében elfogadtak, valamint abban, hogy néhány veszprémi és sólyi lakos a vámolt buzát feltünően olcsó áron megvette, orgazdaságot látott, s minthogy a törvényszéknek is az volt a fölfogása, hogy a Purghy László buzája nem a Csáky szalmája, a molnársegédeket és a kezükre játszó molnárkocsisokat, valamint a veszprémi és sólyi vásárlókat a következőleg itélte el: Plul Ferencet lopás miatt két hónapi, Bali Józsefet lopás miatt három hónapi, Szabó Iklódi Sándort lopás miatt 21 napi, Ujvári Ferencet, Vizer Györgyöt, Császár Jánost, Szabó Jánost és Tatay Ignácot orgazdaság miatt 14 napi fogházra, Szalay Józsefet tulajdon elleni kihágás miatt 50 kor. es Zuschmann Józsefet ugyanazon cselekmény miatt 40 kor. pénzbüntetésre itélte. Juhász Kálmán az eljárás folyamán ismeretlen helyre távozott. Az ítéletet egyedül Zuschmann József fellebezte meg.”

— Agrárország jellemző gazdasági bűncselekménye a mezőgazdasághoz kötődik. Meglepő a mai olvasó számára ebben – és a következő hírben is – a börtönben eltöltendő idő rövidsége.

„Harc a ló körül.
A Csórom Károly lovát kárban találta Vizlendvai József mezőőr a devecseri réten és kötelességében hiven be akarta hajtani az otthoni koszt hiányát idegenben pótló szegény párát, midőn megjelent Csórom Károly s elvei fentartása nélkül bottal fejbe vágta a buzgó mezőőrt, majd meg földhöz vágván el akart inalni, de a kötelessége közben bántalmazott mezőőr se engedett a 48-ból s forgópisztolyából belelőtt a goromba lótulajdonosba, ugy hogy az három hétig nyomta az ágyat, e fölé még a kir. törvényszék 8 napi fogházat mért rá hatóság elleni erőszak vétsége miatt. Ez alatt az időszak alatt majd gondolkodhat Csórom Károly a fölött, hogy ami a másé, az nem a Tamásé és hogy a felesketett mezőőr se épen botozni való kutya.”

— Már múlt héten is kiderült, nem puhány népség élt akkoriban. Fejbeverés, eltángálás, lőtt seb – mindez meg se kottyant.

„Réthy Béla gyógyzserész – pemetefüczukorka Békéscsabán.
Köhögés, rekedtség és hurut ellen nincs jobb a Réthy-féle pemetefücukorkánál. Vásárlásnál azonban vigyázzunk és határozottan Réthy-félét kérjünk, mivel nagyon sok haszontalan utánzata van. Egy doboz ára 60 fillér. Csak Réthy-félét fogadjunk el!”

— Harc a konkurencia ellen.