Nem látom, hogy sok minden történt volna a turizmus fejlesztése szempontjából ebben az évben. Nagyon sok a rohanó turista, kevesen tartózkodnak hosszabb ideig a vár területén. Nincs is olyan fogadóegység, amelyik a turistákat itt tartaná – véli Mail József, a Veszprémi Érsekség gazdasági helynöke.

Mail József: – A legjelentősebb műemlékek az egyház tulajdonában vannak. Kinyitottuk a Püspöki Palotát, áprilistól októberig tettük látogathatóvá. A Bazilika, a Piarista-templom szintén megnyitotta kapuit, természetesen a múzeumok is fogadtak látogatókat. Hozzánk tartozik még a most visszakapott úgynevezett Madaras-ház és a Megyei Pedagógiai Intézet két épülete, amelynek a rendbetételére ezután kerül sor.
Nem látom, hogy sok minden történt volna a turizmus fejlesztése szembojtjából ebben az évben. Nem vagyok megelégedve a turisták létszámával, úgy látom, évek óta pangás tapasztalható. Nagyon sok a rohanó turista, kevesen tartózkodnak hosszabb ideig a vár területén. Néhány épületet megnéznek és távoznak. Nincs is olyan fogadóegység, amelyik a turistákat itt tartaná. Sem vendéglátóhely, sem irányító egység, információs központ. Még a kiírások is meglehetősen gyengék. Szánalmas, hogy egy ilyen turistaközpontban mindössze két kirakodó hely található.

Index: – Az egyházak között hogyan oszlanak meg a tulajdoni viszonyok?

MJ: – Csak a katolikus egyház tulajdonában lévő épületek vannak a várban.

Index: – Milyen megoldások növelhetnék a látogatószámot?

MJ: – Mindenképp az önkormányzat részéről kellene egy jól kidolgozott koncepció a turizmus fejlesztésére. Amennyiben meg tudjuk nyitni az információs központunkat (a Norvég Alapra nyújtottunk be egy 600 millió forintos pályázatot), akkor közös erőfeszítéssel létrehozhatunk olyan dolgokat, amelyek jobban eligazítják a turistákat, „nagyobb képet” kaphatnak a városról.

Index: – Mennyire kell ragaszkodni az egyházi környezet szellemiségéhez?

MJ: – A templomokon kívül ezek az épületek nem arra valók, hogy ott liturgiát végezzünk, és imádkozzanak bennük az emberek. Célunk, hogy az egyház szellemi, kulturális értékét mutassuk be – legyen az borkultúra, művészeti értékek vagy éppen magyar gasztronómia.

Index: – A vállalkozói szféra mennyire lát ebben fantáziát?

MJ: – Felénk még semmilyen megkeresés nem érkezett. Az önkormányzat korábban kérte, hogy a Séd rehabilitációs programba vegyük be a várban lévő visszakapott épületünket, azonban további megbeszélés nélkül ez később kikerült a projektből.

Index: – Hogyan képzeli hosszútávon a várban lévő életet?

MJ: – Nagyon jó példák találhatók arra Nyugat-Európában, hogy miként kell szervezni a turizmust. Találkoztam már sok élő várral, ahol többek között zenei programokkal vonzották a turistákat, kis üzletek, szállodák színesítették az összképet. Ezeket itt is meg lehetne valósítani – nem is kellene hozzá túl nagy összeg –, ha valaki komolyan összefogná a szálakat, és igazán akarná. Az egyház önmagában nem tudja ezt megvalósítani, és nem is ez a célja.

Index: – Mit tehet az egyház, amíg társra talál ezek megvalósításában?

MJ: – Önerőből tatarozza a Bazilikát, ami több százmillió forintot jelent, ugyanígy a Ferences-templomot. Nyitva tartjuk a Püspöki Palotát, a múzeumokat. Igaz, hogy a város 2,5 millió forintot adott ehhez a tevékenységünkhöz, de több mint 30 millió forintba kerül évente, tehát ráfizetéses. Egyelőre többet nem tehetünk.