Alighogy megígérte a miniszterelnök, kész is a tervezet: jövő januártól már a második szabályszegés után kipontozódhatnak a renitens járművezetők. Egy példával illusztrálva: egy ittasan okozott balesetért - "halmazati" büntetésként - tizenöt pont jár majd, vagyis ha a bíróság valamilyen csoda folytán nem vonná be amúgy is az autós vezetői engedélyét, a következő alkalommal biztosan ugrik a jogsi.

Ez inkább csak elvi lehetőség, ám a tizennyolc pontot gyorsan össze lehet szedni lényegesen kisebb szabálysértésekkel is. Jövőre hat pontot "ér" többek között a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, a tilos jelzésen áthajtás, de öt pont járhat akkor is, ha valaki csupán rossz helyen, például a kerékpársávon parkol. Akit pedig egyszerre több szabálysértésen érnek - átmegy a piroson, nincs bekapcsolva az öve, ráadásul kézben tartott mobillal telefonál -, akár tíz ponttal is "gazdagodhat".

Most a legdurvább kihágást is meg lehet úszni hét ponttal, ám a "tarifa" általában egy és három pont között mozog. Bár a 2001-ben bevezetett közlekedési pontrendszert 2004-ben egyszer már szigorították, kiderült, hogy a kívánt visszatartó hatás nem érvényesül. Az első három évben, amikor a pontokat csak egyenként osztották, egyetlen notórius szabályszegő sem akadt, aki a jogosítvány bevonását jelentő tizennyolcas határ közelébe jutott. De a tétek emelése sem hozott jelentős változást. Bár csaknem hatszázezren kerültek be a nyilvántartásba, a jogosítvány elvesztéséig csupán három-négyszázan jutottak el. Azok száma, akiket a tizennegyedik pont elérése után értesíteni kellett, ugyancsak alig háromszáz körül volt.

Szakértők egybehangzó állítása szerint jóval többen vannak azok, akik a volán mögött ülve másokra folyamatos veszélyt jelentenek. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a balesetek száma 2000 óta folyamatosan nő, miközben a szabályokat visszatérően semmibe vevő autósok közül alig néhány száztól vették el a jogosítványt. A ponthatárok emelésétől most azt várják, hogy a "visszaesők" közül lényegesen többen járnak pórul. (népszabadság)