Nemrégiben érkezett meg hozzánk – pontosabban az állatkertbe – Pablo, a derék orrszarvú, és máris akkora népszerűségnek örvend, hogy nem sokat tanakodtam, melyik állat „bogarászására” invitáljam a kedves olvasókat. Hatalmas, és ha ránéz az ember, izgalmas „ingadozást” érez a félelem és az ellágyulás között. Trappoló bűbáj. Némi cidrivel…

Most szélesszájú vagy fehér? És miért „vagy”? Miért nem „és”? Elhallás volt csupán. Jól elhallották az angol telepesek a dél-afrikai holland telepeseket, akik az ottani Pablokat wijd-nek (szélesnek) neveztek, nem pedig white-nak (fehérnek). Döntetlen lett a dolog vége, így lettek a szélesszájú orrszarvúk fehérek, és így lettek a keskenyszájú orrszarvúk feketék. Kettejük között a különbség az, hogy amíg „Szélesszáj” a füvet legeli, addig „Keskenyszáj” a bokrokról gyűjti be táplálékát.

A Keskenyszájúak és Szélesszájúak Afrika földjét koptatják, de rokoni szálak kötik őket Ázsiához. Ázsiai rokonaik közül a legnagyobb az egyszarvú indiai orrszarvú, aztán őt követi a tornasorban a világ legritkább emlősei közé tartozó jávai orrszarvú, és a legkisebb pedig a testi szőrrel is büszkélkedő szumátrai orrszarvú. Sajnálatos, hogy mind az öt fajt a kihalás veszélye fenyegeti, életterük vészesen beszűkült, és az orvvadászokról (orv-orrszarvúvadászokról) ne is beszéljünk! A Szélesszájúakat néhány évtizede a kihalás fenyegette, de hála az afrikai természetvédőknek, sikerült megmenteni őket. (Kenyában állítólag 190 példány él a nemzeti parkokban és farmokon.)

Az afrikai Szélesszájúakat a legnagyobb termetű szárazföldi állatok rangsorában csak az elefántok előzik meg. Testhosszuk a 3,8 métert, tömegük pedig a 3600 kilogrammot is elérheti. Két orra nőt szarvval büszkélkedhetnek, amelyek közül az elülső hossza akár a 1,5 méter is lehet. A tehenek kapták a Sorstól a keskenyebb szarvat, a bikák viszont a rövidebbet. Érdemes az orrszarvaknál elidőzni még! Gondolták volna, hogy ezek a szarvak nem kapcsolódnak közvetlenül a koponyához? Egy hámeredetű képződménnyel állunk szemben, ami nem más, mint szőrszállak sokasága, amit egyfajta ragasztó tart egyben. Úgy látszik, a test összes szőre ide koncentrálódott. (A távol-keletiek hite szerint az orrszarvúk tülkéből készül por számtalan gyógyító hatással bír, ugye nem kell ecsetelnem ennek következményeit…) Hallásuk és szaglásuk kiváló, de a látásuk igen csak gyenge. A legjámborabb orrszarvúnak kikiáltott Szélesszájú az egyetlen az orrszarvúk közül, aki kedveli a társaságot.

És nemcsak a társaságot, hanem a víz közelségét, a füves területeket, a nyílt szavannákat. Csádban, Szudánban, a Szaharától délre eső vidéken, Észak-Ugandában és Északnyugat-Zairében él a Szélesszájúak északi alfaja, a déli Szélesszájúak pedig Angola és Zambia határvidékén, Botswanában, Zimbabwében, Mozambikban valamint a Dél-Afrikai Köztársaságban koptatják a golyóbist.

Egy átlagos szélesszájú orrszarvú team 4–7 tagból áll (az orrszarvúmamák borjaikkal), de megfigyeltek már ennél nagyobb létszámú brigádot is. Az orrszarvú mama (hivatalosan: tehén) miután elfogadta a domináns bika 1–3 hétig tartó udvarlását, 17–18 hónap elteltével hozza világra fél mázsás csemetéjét, aki 2–3 évig él mamája mellett, s a nőstények csak 5–6 évesen, a hímek 10–12 évesen válnak ivaréretté. (A szülés után az orrszarvú mama és csemetéje elhagyja a „papa” területét.) A magányos bikák az öregfiúk precízségével, ürülékkel és vizelettel jelölik ki területüket, amit aztán harcosan védelmeznek. Bár úgy néznek ki, mint akiken nem fog az idő vasfoga, de cirka 30–40 év után ők is búcsút mondanak a földi létnek.

Táplálkozásukról nem lehet sok érdekességet írni, hiszen amíg a Szélesszájúak azt eszik, amit legelni tudnak, addig a Keskenyszájúak azt, amit a bokrokon találnak. Ajkuk ehhez az életmódhoz alkalmazkodott: Szélesszájúéknál a rövid fűfélék letarolásához, Keskenyszájúéknál pedig a bokrokon lévő levelek leharapásához. Bőrük rendkívül vastag (nem hiába néz úgy ki, mint egy páncél), ezért rendszeresen kell ápolniuk. Bőrápolásuk célja a bőr elhalt felső rétegeinek eltüntetése. Természetes élőhelyükön az orrszarvú wellness a következő. Első lépés egy alapos sárfürdő. Másik: szárítkozás a napon. Harmadik: dörgölőzés a környék legkitartóbb és legkeményebb „valamijéhez” (pl: fa).

A fenti sorokból is kitűnik, hogy orrszarvúink békések, ha békén hagyják őket, élet- és dörgölőzés pártiak, és nagyon-nagyon kevesen maradtak. Így, családra fel, állatkertbe be, vegyük szemügyre Pablot, az „öreg páncélost”!