2007. szeptember 14-én, pénteken a Megyei Könyvtárban első rendezvényével, a Szoptatós Nappal debütált a Lélek Éled Kör. A látogatók között várandós kismamák, kisgyerekes anyák és jó néhány baba is volt. A program, kapcsolódva a WABA (World Alliance for Breasfeeding Action, Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége) által a szoptatás világhetének ajánlott témához, „Az élet első órája” alcímet viselte.

Az előadásokkal párhuzamosan színvonalas termékbemutatók, szoptatási tanácsadás, nyereményjáték és játszóház is várta az érdeklődőket.

Elsőként Csomóné Lindmayer Katalin mutatta be előadásában az általa vezetett szervezetet, a tejtestvér-közvetítő Eszter-lánc Anyatejmissziót. Hangsúlyozta, hogy a csecsemő számára a legideálisabb, legegészségesebb táplálék a saját édesanyja teje. Ha valamilyen oknál fogva ez nem áll rendelkezésre, vagy nem elegendő mennyiségben, akkor tápszer adása helyett egészségesebb, természetesebb választásként fordulhatnak hozzájuk az anyák. Elmondta, elsőként abban próbálnak segíteni, hogy az anyukák saját tejükkel tudják táplálni babájukat, ezért szoptatási tanácsadói hálózathoz irányítják őket, ahol az esetek nagy részében hamar felderítik a szoptatási problémák hátterét, és megoldást találnak rá.

Ha az anya valamilyen ritka betegségből kifolyólag, vagy fizikailag nem képes szoptatni, esetleg örökbefogadott babának igényel női tejet, természetesen ez a lépcsőfok kimarad az eljárásból. Sokan csak a biztonság kedvéért kérnek néhány liter fagyasztott tejet, hogy otthon tartalékot képezhessenek előre nem látott problémák esetére. Az igénylőknek regisztráció után megkeresik a legideálisabb (korban és lakóhely szerint is közel álló) tejadót, akit az igénylő maga keres meg.

Reméljük, hogy olvasóink és a jelenlévő kismamák is inkább tejadó anyaként kerülnek majd kapcsolatba az Anyatejmisszióval. Anyatejet néhány egészségügyi szűrővizsgálat után bárki adhat, akár rendszeresen, akár alkalmanként, de olyan is előfordul, hogy a fagyasztóban felhalmozott biztonsági tartaléknak talál az anya ily módon megfelelő helyet. Fontos, hogy akiben él a szándék, hogy adjon, keresse fel őket, hiszen „az anyatej minden cseppje kincs, életet ad”.

A nap második előadását Werner Katalin IBCLC laktációs szaktanácsadó tartotta, „Az élet első órája” címmel. Nagyon szép és informatív előadás volt, minden mondatát öröm volt hallgatni, pár szóban képtelenség összefoglalni. Werner Katalin egy megdöbbentő számmal kezdte: évente egymillió kisbaba életét lehetne megmenteni csupán azzal, ha lehetővé tennék a szülést követő első órában a szopizás lehetőségét, majd elmesélte, milyen csodálatos dolgokat tud művelni a kis újszülött élete első órájában. Születése után rögtön az édesanya csupasz pocakjára tesszük, őt magát is pucéran, legföljebb gyorsan szárazra törölgetjük. A baba itt megnyugszik, asszimilálódik, majd elindul felfelé, az anyamellet megkeresni. Felküzdi magát, egyik kezét a másik után rakja, csodálatos ösztöne vezeti őt, és szopizik. Micsoda hihetetlen életösztön, erő van benne! Az a pici lény, aki hatalmas küzdelem után épp csak megérkezett, hihetetlen teljesítményt mutat fel. A bőr-bőr kontaktus és a szoptatás helyreállítja a kapcsolatot, mely a születéssel végérvényesen megváltozott.

Sajnos ma Magyarországon, a (kórházi) szülések nagy részénél nem ez történik az újszülött első órájában. Friss tapasztalatom alapján a veszprémi szülészeten manapság ez így zajlik (gyanítom sok más helyen is az országban): születés után gyorsan leszívják a váladékot orrból-szájból, majd pár percre az anya mellkasára teszik a babát. Az anya hormoninjekciót kap, hogy a méhlepény is mielőbb megszülessen, aztán lehessen a sebet összevarrni – eközben az újszülöttet elviszik, mindenféle méréseket végeznek rajta, szemcseppet kap, fürdetik, öltöztetik – mindeközben erőteljesen üvölt, vajon miért?! Ha mindketten elkészültek, ismét találkoznak, a baba megnyugszik és szopizhat.

A két változat eléggé eltér egymástól. Tudták ezt a rendezvényen résztvevő kismamák is, mégis meglepő volt az a hév, ami kitört belőlük a kerekasztal-beszélgetésen. A kismamáknak van elképzelésük a szülésükről, a babájuk gondozásáról, tudják, mit hogyan szeretnének – de nem tudják, kinek, hogyan lehetne elmondani a kérésüket. A szülés eleve kiszolgáltatott helyzet, ahol jobb a békesség. Hát így aztán nem is fog semmi megváltozni. Jó lenne valamiféle párbeszéd a szülészet és a szülő nők között.

A jelenlévő szülésznő is arra buzdított, hogy a kismamák igenis nyissák ki a szájukat. Mondják el, mit hogyan szeretnének, lehet hogy először majd furcsán néznek rájuk, de amikor a huszadik anya kéri ugyanazt, már az orvos fogja furcsának érezni magát, hogy náluk ezt még nem így csinálják. Jó az ezzel kapcsolatos gondolatokat előre összeszedni, lehet akár szülési tervet is készíteni, amelyben le van írva – a szülés menetét követve –, hogy mit szeretnénk, mit nem szeretnénk, illetve mihez nem járulunk hozzá. Ha ezt otthon elkészítjük, nyugodt, emberi hangnemben, saját dolgunkat is megkönnyítjük, hiszen a vajúdás alatt nem biztosan leszünk olyan állapotban, hogy kiálljunk magunkért és születendő gyermekünkért –pedig érdemes.

Végezetül álljon itt a Bababarát Kórház WHO/Unicef szerinti 10 feltétele:

1. A kórház rendelkezzen írásos szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen ismertessenek az egészségügyi dolgozókkal.

2. Minden egészségügyi dolgozó kapjon megfelelő gyakorlati felkészítést az irányelvek alkalmazásához.

3. Tájékoztassanak minden várandós anyát a szoptatás előnyeiről és módjáról.

4. Segítsék hozzá az anyákat, hogy az újszülöttet már a születést követő első félórában a mellükre tehessék.

5. Mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve újszülöttjüktől.

6. Csak orvosi indikáció esetén kapjon a csecsemő anyatejen kívül más ételt vagy italt.

7. Legyen általános gyakorlat az anya és az újszülött együttes elhelyezése a nap 24 órájában.

8. Ösztönözzék az anyákat, hogy az újszülött igényeinek megfelelően szoptassanak.

9. A szoptatott csecsemőnek ne adjanak cumit.

10. Támogassák a szoptatást segítő anyacsoportok létrehozását, és az egészségügyi intézményekből távozó anyákat irányítsák ezekhez.

A LÉK indított ilyen szoptatós baba-mama csoportot, ahova minden érdeklődőt – váradósokat is – szeretettel várunk. A találkozókat csütörtökönként 9 órától 10.30-ig tartjuk a Megyei Könyvtárban, szeptember 20-i kezdéssel.

Vali