Mi lett a villanyvilágítás sorsa, hogy haladt a színház építése, hol fürödtek a vasutasok, ki varratott Szemenyei szabónál? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„A kir. tanfelügyelő jelentése
A kir. tanfelügyelő 1907. évi augusztus havi jelentését a következőkben adja elő:

E hóban a kisdednevelő intézeteket, lehetőleg a szünidei nyári óvó-menedékházakat látogattam meg, megfordulván a következő községekben: Ajkán, Balatonfőkajáron, Herenden, Kislődön, Lepsényben, Enyingen, Mezőlakon, Nagyvázsonyban, Papkeszin, Pápán, Rátóton, Somlóvásárhelyen, Szentkirályszabadján, Városlődön és Vaszaron. Voltam tehát 16 községben és ugyanannyi óvóintézetben.

Herenden, Kislődön, Nagyvázsonyban és Városlődön jelen alkalommal valóságos magyar népünnepéllyé vált az óvodai vizsga, melyet aug. hó ünnepein (Nagyboldogasszony, Szent István és vasárnapjain) tartottunk; Nagyvázsonyban az óvodát 10 év óta teljesen sajátjából fenntartó tagtársunkkal, dr. Óvári Ferenc orsz. képviselővel látogattam meg; megható volt a község nagyjainak és apróinak önkénytelenül megnyilatkozó hálás érzülete a kegyes jótevő és jóságos neje iránt, kik 10 év óta ezreket költöttek el az óvodára. Herend, Kislőd és Városlőd óvodái mindegyikének van egy jótékony angyala, Herendnek a megyés püspök úr és Rőthy Mihály c. kanonok, Városlődnek pedig a Dunántuli Közművelődési Egyesület, dr. Óvári Ferenc tagtársunk és Bauer József ottani plébános. Valóságos nemzeti ünneppé váltak ezek az ugynevezett óvodai vizsgák, melyek az igaz magyar közszellemet mélyen meggyökereztették a kis gyermekekben és azok jelen lévő szüleiben, rokonaiban s a szomszéd falvakból is összejött ismerőseiben, amely körülmény annál örvendetesebb, miután tudjuk, hogy ezek a községek jobbára még németajkuakkal lakott helyek. Az óvodának kitűnő vezetői Turi Malvin Herenden, Magyar Kornélia Kislődön, Fekete Ilona Nagyvázsonyban és Zsoldos Teréz Városlődön valóban angyali türelemmel csodaszerű munkát végeztek a kisdedek teljesen magyar nevelő óvásában. (…)”

— Azt hiszem ehhez nem szükséges különösebb kommentár. Talán annyi érdemelhet figyelmet, hogy valamennyi intézményt magánszemély finanszírozta.

„Villanyvilágításunk
Mult számunkban azt jeleztük, hogy a villamos telep ujabbi helyéül a vizmedence alsó részét jelölte ki a villanyvilágitás végrehajtó bizottsága. Ujabban azonban ezen megállapodáson is változtattak. A városi hatóság a vizmedencét s a kivezető csatornát fertőző anyagok behatolásától féltvén, a villamos telep helyéül a vállalkozó cég beleegyezésével a Szarvas-vendéglő mögött legujabban megszerzett városi területet jelölték ki. Az erre vonatkozó szerződést ugy a hatóság, mint a vállalkozó cég képviselő már alá is irták. Véglegesen a jövő héten tartandó városi közgyűlés határoz. (…) Több helyről hangzott óhajtásnak s a közérdeknek teszünk eleget, annál is szivesebben, mert tudvalevőleg ilyen, egy városra annyira előnyös szerződésnek aligha akad párja az országban.”

— Vajon melyik, napjainkban folyamatban lévő vagy nemrég elkészült beruházásról lehet majd száz év múlva ilyen egyértelműen lelkes tudósítást olvasni?

„Hamis pénz Veszprémben
A rendőrkapitány hamis huszkoronások terjesztői után nyomoz városunkban. Három hamis papirbankót találtak, melyekkel egyazon férfi kereskedőinknél fizetett. A hamisitás könnyen megtéveszthet bárkit, ha figyelemmel nem nézi meg a pénzt. Mégis felismerhető arról, hogy világosabb szinű az eredetinél; az alapszin elmosódottan vonalkázott; a magyar szövegű oldalon az angyal képe nem oly éles nyomású, mint az igazin s a szövegben a „husz” szó „u” betűje forditott, vagyis az „n” betűhöz hasonló. Száma 2709.”

— A pénzhamisítás sem mai találmány. Mindenesetre mai szemmel meglepő a hamisítók amatőrizmusa.

„Apad a Balaton
A nyár eleje óta mintegy 70-80 cm.-rel szállt a víztükör magassága s a partoktól mintegy 3-4 m.-rel beljebb ment a víz. A rohamos apadás okát nem tudjuk kitalálni. Volt már sokkal forróbb nyarunk is az ideinél, amikor nagyobb páramennyiség apaszthatta volna a vizet és mégsem volt oly feltűnő, oly rohamos az apadás, mint a mostani. Csapadékban sem volt hiány, sőt a nyár elején bőséges esőkben volt része vidékünknek. Ez hát nem lehet az ok, hanem valami más.”

— Kíváncsi vagyok, a korabeli polgármesterek tartottak-e sajtótájékoztatót a kiszáradt tómederben.

„Uj épületek
Sok uj épitkezés folyik városunkban, melyek közt legnevezetesebbek a szinház és gőzfürdő épitése, mely bámulatos gyorsasággal halad; a magánépületek közt a Slubenvoll-féle ház tűnik föl szép formáival.”

— A fürdő épülete ma az egyetlen romos házként árválkodik az Óváros téren, a színháznál pedig már az állandó társulat megszüntetése is szóba került. Oké, még nem volt pláza.

„Fürdő Jutason
A jutasi állomáson megkezdték a gőz- és kádfürdő épitését a vasutasok őszinte örömére. A fürdő nem lesz nyilvános jellegű, hanem kizárólag a fürdőbe utalt vonalmenti vasutasok használatára fog szolgálni. Az intézmény a kereskedelmi miniszter gyorsaságát dicséri.”

— A vasutasok a kor stewardessei: a modern közlekedés — akkor a vasút, ma a repülő —alkalmazottainak ilyen luxus dukál.

„Uránia
Az Uránia-szinház októberben ismét eljön városunkba s a vármegyeház nagytermében okt. 18., 19. és 20. napjain előadásokat fog tartani.”

— Újabb érv a befogadószínház mellett.

„Kérelem és felhívás!
Alulírott tisztelettel kérem a Veszprém és vidéke igen tisztelt uri közönségét, hogy ruhaszükségletükre irányuló megrendeléseikkel engem felkeresni szíveskedjenek. Készitek mindennemű legujabb divatu uj ruhákat, ugyszintén javitásokat és átalakitásokat is elfogadok. Ugy az uj ruhák, mint a javitások és átalakitások a lehető legrövidebb idő alatt elkészittetnek. Az igen tisztelt uri közönségnek szives pártfogását kérve maradok kiváló tisztelettel Szemenyei Márton férfi szabó Veszprémben, Rozmaring-utca 196-ik szám.”

— A hirdetés megfogalmazása figyelmébe ajánlható valamennyi mai szolgáltatást kínáló vállalkozásnak.