Egy előadás, három nő, egy történet, három asszonysors, számtalan kérdés és üzenet. Röviden így foglalhatnánk össze Kolti Helga Szent Erzsébet életét bemutató, az Élet kenyere című estjét, melyet szép számú érdeklődő láthatott hétvégén a Margit-romoknál.

Kolti Helga újfent bebizonyította, hogy kiváló színésznő. Eddig is köztudott volt, hogy gyönyörű hangú előadó, de most mint énekes, zenész is megnyerte a Margit-romokhoz ellátogató érdeklődőt.

Azonban az est legnagyobb erénye nem az előadás minősége, hanem a témaválasztás volt. Kolti Helga Szent Erzsébet (1207-1231) mára elfeledett, XIII. századi üzenetét fogalmazta újra, jutatta el hozzánk. II. András (1205-1235) királyunk lánya a kor szokásainak, diplomáciai elvárásainak megfelelően fiatalon, négyévesen került jövendőbelije otthonába, Thüringiába. Jegyese, Hermann halála után annak testvéréhez, Lajoshoz ment feleségül. A házasságban három gyermek, Hermann, Zsófia és Gertrúd született. A boldog évek Lajos halálával értek véget. Ezt követően Erzsébet Marburgba költözött, ahol menhelyet alapított, szegényeket, betegeket gyámolított, gyógyított. Fiatalon, 24 esztendős korában hunyt el. Halála után néhány évvel szentté avatták. (Török József: A magyar föld szentjei, Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet)

Erzsébet egy fellendülő, gazdagodó Thüringia szegényeihez szólt, őket ápolta, segítette, gondozta. A gazdagodás, az életfeltételek javulása nem szüntette meg a szegénységet, sőt még erőteljesebben láttatta a különbséget a gazdagok és a lecsúszottak között. A helyzetet súlyosbította a létbizonytalanság, az éhezéstől való félelem. Ezekre az akkori nyugaton látható problémákra próbált választ adni Assisi Szent Ferenc, aki egy új, a városi szegényekkel foglalkozó szerzetesrendet alapított. Ő egy új, elfeledett életvitelt, az önként vállalt nincstelenséget, a szüntelen segítségnyújtást mutatta követőinek. Akik között számtalan világi pap és világi személy is volt, mint például Erzsébet és lelki vezetője Konrád mester. Ők úgy gondolták, az önként vállalt szegénység, mások támogatása jelenti az igazi gazdagságot, a lelki szabadságot.

Az anyagiak szempontjából hasonlóan meghasadt korban élő mai ember számára ez az üzenet. Lépni, cselekedni lehet, kell, mindenkinek a saját lelki és anyagi lehetőségeinek tudatában. Az Árpád-házból származó szent üzenete, és az általa támasztott kérdésekre adott válaszok adják az előadás igazi izgalmát, ami nem ér véget a taps után, sőt akkor kezd el igazán élni.

Illyés Kinga erdélyi színésznő vitte színpadra elsőként az Erzsébet életéről írt (szöveg: Killár Katalin, zene: Hencz József) zenés művet. Színházi megbízás híján az előadóművészet felé fordult, és ott találta meg újra önmagát. Az ő üzenete, önkeresése segített Kolti Helgának megtalálni önmagát, meghatározni művészi önmagát, kijelölni a saját útját.

Erzsébet élete, üzenete mellett egy újabb asszony, Illyés Kinga üzenete szülte Kolti Helga estjét, ami egy újabb üzenetet szült a múltbéli gondolatok közvetítése mellett, miszerint van élet a Petőfi Színház után is.

Azonban a nagy kérdés: miért nincs szüksége a veszprémi teátrumnak egy ilyen képességű színésznőre manapság.

A múlt máig élő üzenete, a három asszony példája, az általuk feltett kérdések, adott válaszok adják az előadás igazi lényegét számomra.

A választ én megtaláltam, a hangot én meghallottam. Remélem, Önök is.