A VAHAVA projektről megállapíthatjuk, hogy a hazai tudományos élet kellő alapossággal foglakozott három éven keresztül a klímaváltozás problematikájával. A munka, amit elvégeztek felbecsülhetetlen értékű. A gondot az jelenti, hogy ennek a páratlan munkának kétséges a jövője.

Szerény javaslatom az volna, hogy egy szűk körű szakértői csoport rendezze és racionalizálja a tudományos eredményeket, és azokat ne csak kis színes hírként tegyék közzé, hanem kellő ráhatással ajánlásokat tegyenek a napi politikát formáló személyeknek.

Nem szabad megriadni a kemény ellenállástól sem. A palatinusi munka alapja, hogy a múlt ismerete alapján a jelen folyamataiból kellő felkészültséggel a jövő folyamatait nagy pontossággal megbecsülni lehessen. A kellően megalapozott tudás birtokában elágazódásokat (alternatívákat) is modellezni lehet. Egyszerű példákat is fel lehet hozni. Szakemberek tudták és előre jelezték, hogy a Szigetköz vízbázisa (ami a jövő életet is jelentheti) súlyosan sérülni fog a vízlépcső és a Duna elterelése miatt. Ma már szembesülnünk kell azzal, hogy ez a folyamat egyre markánsabb módon van jelen mindennapjainkban. Már most előre lehet jelezni, hogy az Alpok gleccsereinek katasztrofális olvadása miatt valószínűsíthető a Duna vízhozamának drasztikus változása (lsd. hír melléklet). A vízhiánytól a hirtelen áradásig minden előfordulhat. A részletes elemzésektől most eltekintek. Hazánk jelenleg édesvízzel jól ellátott ország. A vízkészletek megfontolatlan kitermelése és a vízkészletekkel való hanyag gazdálkodás idővel vízhiányhoz vezethet.

Figyelmet érdemel, hogy hazánkban a tumoros megbetegedések aránya katasztrofális mérteket öltött. Tudott, hogy az Európai Unióban a sereghajtók vagyunk. A kérdést már többször felvetettem Miért? Genetikai okai vannak? Nem bizonyított. Hát akkor mitől lehet? Ismereteim és vizsgálódásaim szerint a károsító környezeti hatások okozhatják ezt a nagyszámú megbetegedést. Vannak természetesen mindenki által ismert kiváltó okok, mint például a dohányzás. Kétségtelenül komoly kockázati tényezőt jelentenek a füsttel a tüdőbe kerülő károsító anyagok. Azonban ismerek olyan területet Veszprémben, ahol kiemelkedően magas a tüdőtumorok kialakulása. Szerény tanulmányozásaim révén nem minden esetben lehetett a dohányzás rovására írni a tüdőtumoros megbetegedést. A palatetők porlásával kialakuló un. azbesztózis is a tüdőtumoros kockázatot növeli. Mindenki láthatja, hogy a cigarettás dobozokon elrettentő feliratok olvashatók. Idézetek: „A dohányzás impotenciát okozhat”, „A dohányzás halált okozhat”. Egy trafikos mesélte, hogy bejött hozzá egy fiatalember, és kért egy doboz cigarettát, ő odaadta…, a fiatalember eltávozott. Kis idő múlva a fiatalember visszament a boltba és arra kérte a tarfikost, hogy cserélje ki a bontatlan doboz. A trafikos nem értette a dolgot és megkérdezte, hogy mire. A kérés így hangzott: „Kérem, az impotenciát okozó dobozt inkább tessék kicserélni a halálra.” Félretéve a humort: semmi okunk nincs arra, hogy optimisták legyünk.

Végeztem egy egyszerű vizsgálatot arról, hogy a 2006. és a 2007. évben politikusaink vajon figyelembe vették-e a VAHAVA program akár egyetlen elemét is. Semmit nem találtam. Ha valaki tud olyan politikai döntésről, vagy törvényről, ahol a VAHAVA hatása akár csak érezhető lenne, akkor kérem, azt tegye közzé.

Az elmúlt időszakban elméletekkel, tanulmányokkal, tudományos elemzésekkel kellett hogy foglakozzunk. Kevés időt hagytunk arra, hogy a mindennapok aktualitását nyomon kövessük. Hiába próbálunk okosak és bölcsek lenni, a természet minden ballépésünkre határozott és sok esetben kemény válaszokat ad. Szeretném pótolni ezeket a mindenkit foglalkoztató és a világban történő (nevezzük) harcot, ami folyamatosan zajlik sajnos az emberiség és a természet között. A harc helyett békességre volna szükség, nem lenne szabad károsítanunk a természetet, és akkor nem lennének drasztikus válaszok. Vegyük tudomásul, gyengék vagyunk, és esélyünk sincs arra, hogy valaha is győzedelmeskedjünk a természet erői felett. Minél közelebb vagyunk a győzelem látszatához, annál biztosabb a vereségünk. A lövészárkok, amiket ásunk, sajnos csak a sírjaink lehetnek.

Hír:
700 éve nem volt ilyen meleg ősz–tél Európában

Svájci kutatók – régi följegyzésekre alapozva – azt állítják, hogy a mögöttünk hagyott őszi-téli szezonhoz hasonló meleg több mint 700 éve volt utoljára ebben a két évszakban.

Hír:
A halál oka: környezetszennyezés

Az Egészségügyi Világszervezet először készített olyan listát, amely a környezetszennyezés okozta halálozási adatok alapján sorrendbe állítja a világ országait. A szennyezett víz és levegő, a magas UV-sugárzás, a méltatlan munkakörülmények, valamint a mezőgazdasági művelés okozta természeti katasztrófák tavaly a szervezet becslése szerint 13 millió ember halálát okozták.

Hír:
Akció a tiszavirág megmentésére

A Hortobágyi Nemzeti Park, a Tiszai Vízrendészeti Rendőrkapitányság és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai a napokban összehangolt akciókat hajtanak végre azért, hogy megakadályozzák a most rajzó védett kérészfaj, a tiszavirág horgászcsalinak való illegális gyűjtését.

Hír:
Csimpánz a csimpánznak segít

Sokan úgy vélik, hogy csak az emberek képesek igazán önzetlen cselekedetekre. Német tudósok azonban kimutatták, hogy a csimpánzok is tesznek szívességeket nem rokon egyedeknek, még akkor is, ha nem kapnak ezekért semmilyen jutalmat vagy ellenszolgáltatást

Hír:
Dél-Koreában épül a világ legnagyobb napenergia parkja

Jövő novemberig Dél-Koreában a német SunTechnics kivitelezésében megépül a világ legnagyobb naperőműve. A 20 megawatt teljesítményű létesítmény az ország délkeleti részén fekvő Sinan városa mellett, 80 futballpálya nagyságú (600 ezer négyzetméter) területen épül.

Hír:
Dús erdők borították egykor Grönlandot

Összefüggő, dús erdők borították Grönland déli részét 450–800 ezer évvel ezelőtt. Egy új kutatás rámutatott arra, hogy az eddigi elképzelésekkel ellentétben nem kétmillió évvel ezelőttig, hanem még jóval később is erdők borították a ma igen zord képet mutató szigetet.

Hír:
Egyre népszerűbb az ökotemetkezés

Spanyolországban jelenleg forgalomban van egy a fát tökéletesen helyettesítő anyag, az ún. maderón. A zúzott mandulahéjból készült anyag tökéletesen helyettesíti a fát, és ránézésre is hasonlít rá. Előnye, hogy rendkívül vízálló, ezért az ebből készült koporsóknál a koporsó cinkkel való borítása szükségtelenné válik (ez utóbbi kötelező Spanyolországban az elhunyt szállítása esetén). Ugyanakkor ez a különleges anyag olcsóbb, mint a fa, mivel újra felhasznált anyagból készül, továbbá fát sem kell kivágni hozzá – írja az El País című spanyol napilap. Terjedését azonban éppen olcsósága akadályozza: a közhiedelem Spanyolországban is azt tartja, hogy ami olcsóbb, az rosszabb minőségű

Hír:
Elkészült a legrészletesebb E-szám adatbázis

Az E-szem Alapítvány és a Tudatos Vásárlók Egyesületének együttműködésében megjelent a legrészletesebb magyar nyelvű, fogyasztói tájékoztatást szolgáló E-szám adatbázis. Az internetes adatbázis típus, név, szám szerint kereshető, részletes leírással szolgál az egyes anyagok eredetéről, felhasználási területéről, felhasználásának céljairól, az ismert, bizonyított vagy vélt kockázatokról, és alkalmazásuk jogi hátteréről

A www.tudatosvasarlo.hu/eszamszoveg és a www.e-szam.hu címeken elérhető adatbázisban minden élelmiszer adalékanyagról rövid ismertető olvasható, amely kitér az adott anyag használhatóságára, funkciójára, előállítási módjára, valamit a vele kapcsolatosan felmerülő egészségügyi kételyekre, tudnivalókra. A kapcsolódó cikkekből és lexikonból az is kiderül, hogy mely adalékanyagok használhatók bioélelmiszerekben, melyek állati eredetűek, melyek állíthatók elő genetikailag módosítással, és melyek az adalékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok

Hír:
Elkészült a szennyező erőművek toplistája

A WWF nyilvánosságra hozta az EU 30 legszennyezőbb erőművének a listáját. A kibocsátás tekintetében „dobogós” helyen görögországi és németországi erőművek állnak, de a legtöbb szennyező létesítmény Németországban és Nagy-Britanniában van. A tavalyi kibocsátási adatok alapján készült lista élén két görögországi erőmű áll, melynek tulajdonosa a DEH. A dél-európai erőműveket egy németországi RWE által működtetett erőmű követi.

Hír:
Eltűnőben az agrár élőhelyek madarai

Új vizsgálatok szerint Európában az agrár élőhelyeken élő madárfajok állománya csaknem 50 százalékkal csökkent az elmúlt 25 évben. A negatív trend oka az európai agrárágazatban végbement intenzifikáció, aminek szabályozásában sürgős reformokra van szükség – véli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Hír:
Eltűnt a Gejzírek-völgye!

Az UNESCO Világörökség részét képező oroszországi Gejzírek-völgye június 3-án egy szempillantás alatt eltűnt. A több mint száz gejzírrel és hőforrással tarkított csodálatos völgyet egy hegyomlás temette be.

A Gejzírek-völgye a Kamcsatka-félszigeten található a Kronotsky természetvédelmi területen. Az egyike azon kevés helyeknek a Földön, ahol viszonylag kis területen számos gejzír és hőforrás található. Ezen az alig hét négyzetkilométernyi területen 20 nagy gejzír és 200 kisebb hőforrás, iszapfortyogó működik. Kamcsatkán kívül hasonló jelenséggel az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban, Izlandon és Új-Zélandon találkozhatunk még.

Hír:
Fallikus jégoszlop a klímaváltozás legújabb áldozata

Falloszalakú szent jégoszlop a globális éghajlatváltozás legújabb áldozata a Himalájában: a természeti képződmény elolvadt. Több mint kétszáz éve minden nyáron hinduk ezrei zarándokoltak fel 4115 méter magasra, a kasmíri hegyek közé, hogy az Amarnath nevű gleccserbarlangban megcsodálják a hímvesszőre emlékezető hatalmas jégoszlopot, amely hitük szerint megtestesítette Sívát, a rombolás és a megújulás istenét.

. Hír:
Fogyatkozó hazai hüllőállomány

A hüllőket és kétéltűeket tekintve európai viszonylatban szerencsés helyzetben vagyunk. Bár hüllőfajaink egy részénél lassú állománycsökkenés zajlik, a kétéltűek állománya stabil – sommázhatnánk a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program hat éve zajló kutatásának eddigi eredményeit.

Hír:
Fókavész Észak-Európában?

A dán hatóságok szerint fókavész fenyeget Észak-Európában: a dániai Anholt szigetére 48 fóka tetemét sodorta a víz. A Der Spiegel című hamburgi hetilap online változata szerint a beteg állatokat megölik, hogy megakadályozzák a járvány kiterjedését. 1988-ban már lejátszódott egy hasonló járvány, akkor légzési nehézségekkel kezdődött, majd jött a láz, és végül összeomlott az állatok immunrendszere. Egy ismeretlen vírus volt a kiváltója az akkori fókapusztulásnak, amely 20 ezer állatot pusztított el az Északi- és a Balti-tengeren, az akkori állomány több mint felét.

Hír:
Nyolcméteres óriáskalmárt vetett partra az óceán az ausztráliai Tasmaniában. A 250 kilós tetem az egyik legnagyobb, amit valaha találtak.

A lábasfejű maradványait egy járókelő fedezte fel, esti sétája közben a Strahan város melletti Ocean Beach-en. Az állat karjai súlyosan sérültek, pontos nagyságát ezért nem is lehet megállapítani. Törzse 2 méter széles, teljes hossza pedig elérhette a 8 métert.

Hír:
Gólyatragédia Tápiószentmártonban

Július 8-án a tápiószentmártoniak három gólyatetemet találtak: kettőre a földön, egyre pedig egy oszlopon lógva bukkantak. A fiatal gólyák épp az első útjukra indultak, ám a szél sajnos pont a fészekkel szomszédos utcában lévő 20 kV-os vezetéksor felé sodorta őket. A négy fiatal megpróbált megpihenni az oszlopokon, de közülük hármat megölt a feszítőoszlopok szigeteletlen vezetéke. A negyedik madár elrepült.

Hír:
Gyümölcshajtású autók

A múlt hónap elején már az ENSZ is felhívta a figyelmet, hogy alaposan meg kell fontolni a bioüzemanyagokra való átállást, nehogy több kár származzék belőle, mint haszon.

Indonézia őserdeinek helyét 2022-re gyakorlatilag teljesen elfoglalhatják a pálmafaültetvények, de Brazíliában sem lesz éppen rózsás a helyzet, ha a bioüzemanyagok terjedésének üteme növekedni fog. A dél-amerikai és ázsiai államokat ezen túlmenően a földterületek koncentrációja is jellemezni fogja, aminek következtében a kisgazdaságok tulajdonosai tönkremennek.

folyt. köv.


Szacsky Mihály