A VAHAVA program vázlatszerűen kiemelt részleteiből jól látható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia teljes részletességgel kívánt foglakozni a klímaváltozás problematikájával. Talán – minden kritika nélkül – azt is feltételezhetjük, hogy az akadémia talán túl sokat vállalt magára. A résztanulmányok azt sejtetik, hogy a szintetizálás, amit a program hangoztat, csak nehezen valósítható meg.

A szakmai területek annyira szerteágazóak, hogy lehetetlenség egymás mellé illeszteni a fő tudományos munkákat. A program igen magas színvonalú tudományos munkájáról csak elismeréssel lehet nyilatkozni, de van talán egy kis hibája, ami szerintem nem más, mint az, hogy a programnak nincsenek olyan jogosítványai, amelyek kötelezővé tennének cselekvési programokat a politika számára. A VAHAVA program kommunikációja szinte a kezdettől fogva korlátozott volt. A tudományos fórumokról és az AGRÓ-21 füzetekről kevesen tudnak. A szerzőkön és szakmai értelődőkön kívül szinte senki nem tud a tanulmányokról. A média elsősorban a társadalmi és a politikai botrányokról, rettentő tragédiákról számol be, szerintük az nem hír, ha a tudományos csoport kellő mértéktartással és alapossággal, pl. azt állítja, hogy romlanak és pusztulnak természeti értékeink. Ez nem hír.

Értelmezzük ezt az állítást és kezdjük egy idézettel:
„Megállapították: további melegedésre és szárazodásra kell felkészülni. Ezt a tendenciát szélsőséges időjárási jelenségek kísérhetik. Mindezek komoly előkészületeket kívánnak az agrárium több ágazatában, a növénytermesztéstől az erdészeten át az állattartásig, de számos egyéb területen – az árvíz- és belvízvédelemben, az ivóvízellátásban, a közegészségügyben, a katasztrófavédelemben, az építésügyben és másutt – megfelelő alkalmazkodási intézkedéseket kell tenni. Erre vonatkozó javaslataikat kidolgozták és közretették. Lényeges a döntéshozók, az önkormányzatok, a vállalkozók és a lakosság megfelelő felkészítése, hiteles tájékoztatása, megfelelő információkkal való ellátása”

Ez a rövid, tömören megfogalmazott közlemény még nyomaiban sem mutatja, hogy mekkora munkát végzett három év alatt a munkacsoport. Az egyik közzétett anyagban a következő mondatot olvasható „Sajtóközlemény – Véget ért a Klímaprogram, jöhet a folytatás”. Láng István akadémikus 2007. június 14-én közzéadott vitaindító írásában a „Csökkentés? Alkalmazkodás? Mindkettő?” végén olvashatjuk ezeket a megállapításokat. A vitaindító irat hiányossága az, hogy a tudományos kutató, természettudós az ismert adatok rendezésével a problémák alapjait írja le, valószínűsíti néhány elengedhetetlen lépés megtételét, de egy olyan határozott kijelentése sincs, amire azt lehet mondani, hogy azt a politikának kötelezően figyelembe kellene vennie. Ennek hiányában a felelősséggel elkészített jövőkutatási programok a feledés homályába veszhetnek. Ezen még az sem segít, amit az egyik anyagban így olvashatunk:

„A VAHAVA program mindeme feladatok ellátásának biztosítékát egy magas szintű jogszabály, a Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégia országgyűlési elfogadásában látná. A stratégia koncepciójáról a program szervezői széleskörű társadalmi és szakértői vitasorozatot bonyolítottak le. A jogszabály kidolgozása előrehaladott állapotban van a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gondozásában”

Ebből a rövid közleményből csak az vehető ki, hogy a VAHAVA program javaslatai az egyik gyenge minisztériumban kötöttek ki, ahol jogászok értelmezhetetlen és senkire kötelező érvénnyel nem bíró jogszabályokat kreálnak. A VAHAVA többre érdemes. Találkoztam az elmúlt időszakban olyan személyekkel, akik kisebb-nagyobb szintű beosztásban társadalmilag választott vezetők. Kérdésemre mindösszesen egy ember válaszolta azt, hogy hallott a VAHAVÁ-ról, de igazából nem tudja, hogy mi az.

Tegyük fel a kérdést, hogy találunk-e valamilyen kapcsolatot a VAHAVA határozatai és a napi törvényhozás, államigazgatás között. Nekem nem volt szerencsém egymásra utaltságot felfedezni. Az ország sorsát és jövőjét meghatározó kérdésekben, törvényekben még csak utalást sem lehet találni, és meg merem kockáztatni azt a kijelentésemet, hogy a Parlamentben elfogadott törvények számos helyen ellentétesek a VAHAVA megállapításaival. Nem ritka az a megnyilvánulás (főleg közgazdászok körében), hogy az ilyen természettudományos „valamiféle” megállapítások minden esetben a gazdaságosságot és a profitot csökkentik, és nagyos sokba kerülnek. Nem kívánok vitába szállni a pénzszámoló szakemberekkel, de azt ki kell mondanom, amire azt mondják, hogy közgazdaságilag nem kifizetődő, és inkább pusztuljon minden, annak károsító hatása előbb vagy utóbb a politikusra és a pénzemberre is súlyosan lecsap.

Hazánkban a törvények jelentős része társadalomtudományi és közgazdasági szempontok szerint megüti a nemzetközi normát, viszont sok területen egyértelműen természet- és emberellenesek. Eljutottuk oda, hogy a hatóság akaratától függetlenül kénytelen asszisztálni a természetromboláshoz – például jogszabályok mögé bújt ügyvédek telekspekulációja miatt. A zöldmezős beruházásokat szerintem azonnal be kellene fejezni. Minden befektetést csak akkor kellene támogatni, ha az az un. „barna beruházás” kategóriájába tartozna. A jog jelenleg azon fáradozik, hogy miként lehet hazánk piciny földterületét a külföldi tőkének fillérekért átjátszani, amit követően a tőkés valamilyen alamizsnát lök elénk. Elképesztőnek tartom azt, ahogyan szennyezik és pusztítják országunkat. A Környezetvédelmi Minisztérium árnyékharcot folytat a külföldi – nevezzük őket – vállalkozókkal. A legnagyobb árat mindig mi fizetjük, legyen az a „német szemét”-kérdés, a Rába szennyezése, a romlott és alapvetően emberi fogyasztásra nem alkalmas élelmiszer stb.

Mit kellene cselekedni? Elérhetővé tenni az emberek számára azokat a tanulmányokat (akár kivonatos formában) amelyeket pl. a VAHAVA programban szakemberek készítettek. Önkormányzatoknál, a közigazgatásban dolgozóknál és a hatóságoknál dolgozóknak kötelező továbbképzéseket kellene tartani. Ezeknek a továbbképzéseknek nem az volna a céljuk, hogy visszaállítsák a már megmosolyogtató szemináriumi rendszert, hanem az, hogy naprakész ismereteket tudjuk biztosítani minden felelős beosztásban dolgozó ember számára. Nem kell a fejüket magas tudományokkal teletömni, de minimálisan ismerniük kell azt, hogy ha a szakmai működési területükön születnek tanulmányok elemzések, azokat hol keresheti meg, és abból hogyan tudják frissíteni tudásukat.

Közel sem szeretném fárasztani az olvasókat, de hadd ismertessek néhány tanulmányt, amelyekről nem árt, ha tudjuk, hogy vannak, elkészültek – és nem kereskedelmi televíziók szórakoztató műsorát gazdagítják.

1. Bartholy Judit - Pongrácz Rita: Szélsőséges éghajlati tendenciák alakulása a XX: században a Kárpát-medencében

2. Bartholy Judit - Pongrácz Rita - Torma Csaba - Hunyady Adrienn: A regionális klímaváltozás becslése a Kárpát-medence térségére

3. Bonta Imre: Árvizeket okozó időjárási helyzetek előrejelzése az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

5. Haszpra László - Barcza Zoltán: A regionális légköri szén-dioxid koncentráció, mint az éghajlat- ingadozás indikátora

Horváth Ákos: Heves konvektív viharok Magyarországon

6. Kalmár Elena - Németh Ákos: A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon

7. Lakatos Mónika - Szalai Sándor: A szélsőségesen meleg periódusok gyakoriságának alakulása a XX. század elejétől napjainkig

8. Lőke Zsuzsanna - Anda Angéla - Kocsis Tímea: A klímaváltozás hatásnak modellezése mikroklíma szimulációs modellel

9. Mika János - Schlanger Vera - Máthé Csongor: Az éghajlati átlagok és a változékonyság várható változásai 17 GCM eredményei alapján a Kárpátok térségében

10. Mika János - Bálint Gábor: Csapadéktendenciák a alpi-kárpáti térségben a globális melegedés időszakában (1974-2003)

11. Szépszó Gabriella: A REMO regionális éghajlati modellel végzett első klímadinamikai kísérletek az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

12. Bella Szabolcs - Németh Ákos - Szalai Sándor: Aszályérzékenység lehetséges változásai a Dél- Dunántúlon

13. Czúcz Bálint - Gálhidy László - Tőkei László - Jung András: A Péczely-féle éghajlati körzetek ma

14. Kalapos Tibor - Kovács Eszter - Mojzes Andrea - Barabás Sándor - Kovács-Láng Edit: Ökoszisztéma válaszok egy klímaszimulációs ökológiai terepkísérletben a Duna-Tisza közén. II. A talajlégzés és a növényi anyagcsere működésének módosulása

15. Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága: Óvári Miklós: Az időjárás és az éghajlatváltozás hatásai a Zalai-dombság területén

16. Bartha Péter - Bálint Gábor - Gauzer Balázs: Időjárás előrejelzésekhez kapcsolt rövid és középtávú hidrológiai előrejelző és modellező eszközök a vízgazdálkodás szolgálatában

17. Cserny Tibor - Tullner Tibor - Nagy-Bodor Elvira: Földtani módszerek alkalmazása éghajlat okozta változások kimutatására a Balaton példáján

18. Gayer József - Ligetvári Ferenc: Változás-hatás-válasz, városi vízgyűjtők esetén

19. Kocsis Tímea - Anda Angéla - Lőke Zsuzsanna: A globális klímaváltozás hatásaként prognosztizál vízkézlet-változás vizsgálata szimulációs modellezéssel

20. KvVM/VITUKI: A Balaton vízháztartása

21. KvVM/VITUKI/ATI-KÖVÍZIG: Gazdálkodás a felszíni vízkészletekkel - Belvíz és aszály

22. Tamás János - Juhász Csaba - Bíró Tibor - Lénárt Csaba - Kovács Elza - Burai Péter - Kovács Elemér - Kovács Nikolett - Nagy Ildikó - Nagy Attila - Pregun Csaba - Takács Péter: Integrált vízgazdálkodás a szántóföldi táblától a vízgyűjtőig

23. Varga Balázs - Boldizsár Anett - Kocsis Tímea: A Balaton vízháztartási elemeinek alakulása 1921-től napjainkig

24. Vargay Zoltán: Az időjárás változás hatásai felszín alatti vizeinkre

25. Birkás Márta - Jolánkai Márton - Szentpétery Zsolt: A klímaváltozás hatása a növénytermesztésre - alkalmazkodási lehetőségek

26. Lőke Zsuzsanna - Anda Angéla - Kocsis Tímea: A légköri CO2 koncentráció emelkedésének hatása az állományok energiaháztartására

27. Neményi Miklós - Mesterházi Péter Ákos - Milics Gábor: A VAHAVA projekthez kapcsolódó agrárműszaki kutatások

28. Balogh János - Jakab Gergely - Kertész Ádám - Schweitzer Ferenc - Szalai Zoltán: Feltételezett klímaváltozás hatása a talajpusztulásra modellszámítások alapján

29. Tóth János Attila - Kotroczó Zsolt - Krakomperger Zsolt: A talaj szerves anyag bomlási sebességének alakulása a klímaváltozás hatására (Síkfőkút DIRT Project

30. Pénzes Béla - Haltrich Attila - Dér Zsófia - Hudák Krisztina - Ács Tímea - Fail József - Rédei Dávid - Vétek Gábor: Új, melegkedvelő kártevő rovarfajok megjelenése Magyarországon

31. Nagy János - Ürmös Zsolt - Tuba Zoltán - Nagy Zoltán - Fóti Szilvia - Balogh János - Péli Evelin - Virág Klára - Kun András - Czóbel Szilárd: Mérsékeltövi gyepeink CO2 forgalma különböző időjárású években

32. Sipos Béla Zoltán - Stefanovits-Bányai Éva - Szenthe Anna: Nehézfémek mennyisége különböző gyűjtési helyekről származó feketebodzában

33. Májer János - Varga Péter - Németh Csaba - Báló Borbála - Váradi Gyula - Némethy László - Szabó István: Szélsőséges csapadék viszonyok káros hatásainak mérséklése, szőlőültetvényekben alkalmazott talajművelési eljárásokkal

34. Gálhidy László - Czúcz Bálint - Mátyás Csaba: A hazai zonális erdőtípusok elterjedésének modellezése - a klímaváltozás lehetséges hatásai

35. Rasztovits Ervin - Berki Imre: Az erdők egészségi állapotának és fafajösszetételének alakulása határtermelőhelyeken

36. Szalai Sándor - Szendreiné Koren Eszter - Kuti László - Bárány Gábor - Csiha Imre - Fügedi Ubul - Illés Gábor - Kalmár János - Manninger Miklós - Müller Tamás - Tobisch Tamás - Veperdi Irina: A lehetséges éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése erdőkben a kezelési módszerek megfelelő alkalmazásával

37. Tóth János Attila - Papp Mária - Krakomperger Zsolt - Kotroczó Zsolt: A klímaváltozás hatása egy cseres-tölgyes erdő struktúrájára (Síkfőkút Project)

38. Bulla Miklós: A napenergia komplex hasznosításának kutatása, fejlesztése

39. Kardos Péter: Otthon az energiában

40. PANNONPOWER Holding Rt.: Energiaültetvény - kísérleti projekt

41. Török Ádám: Időjárási és éghajlati hatások és a közlekedés kapcsolata

42. Lajos Tamás - Kristóf Gergely - Goricsán István: Városklíma vizsgálatok a BME Áramlástan Tanszékén, hősziget numerikus szimulációja, átszellőzés modellezése

43. Antal Z. László: Változó napsugárzás - változó társadalmi szokások

44. Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézet: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések közvetett költségei és hasznai Magyarországon

45. Harnos Zsolt: A klímaváltozás kockázata - hazai teendő

46. ICI Interaktív Kommunikációs Zrt.: A klímatudatos gondolkodás helyzete Magyarországon internetes felmérés alapján

47. Kapitány Ervinné - Kalmár Elena - Révész Beáta - Major Ágnes - Németh Ákos - Fülöp Andrea - Dobi Ildikó: Éghajlati szolgáltatások - mire kíváncsi napjaink gazdasága?

48. Kovács Géza - Fodor Nándor - Máthé-Gáspár Gabriella v Pokovai Klára: 4M - magyar programcsomag a globális klímaváltozás produkciós és környezeti hatásainak étékelésére

49. Pálinkó Éva - Stefán Eszter: A VAHAVA kutatásszervezési modellje

50. Fehér Katalin: Gyermekek körében végzett bőrrák-megelőző program

51. Páldy Anna - Apatini Dóra - Józsa Edit - Replyuk Eszter - Erdei Eszter - Ferenczi Emőke - Bobvos János: Az időjárásváltozás közvetett egészségi kockázatainak vizsgálata hazánkban

52. Páldy Anna - Vámos Adrienn - Bobvos János - Gorove László: A meteorológiai tényezők közvetlen egészségkárosító hatásainak vizsgálata hazánkban

53. Remenyik Éva - Varga Viktória - Szalóczi Tira - Molnár Tamás - Tamás Ildikó - Ádám Balázs - Emri Gabriella - Veres Imre - Juhász István - Hunyadi János - Horkay Irén: Epidemiológiai vizsgálatok keratinocita eredetű malignus bőrdaganatokban

A felsorolt tanulmányok és poszterek a VAHAVA program elemei a teljesség igénye nélkül.

Saját kutatási területemről ajánlani tudok minden olyan szakirodalmat, ami a környezet-egészségtan, valamint a humán ökológia területét dolgozza fel. A jelzett könyvek szakirodalmak, nem szakember számára nehezen feldolgozhatók, ezért a jövőben kivonatosan szeretnék közzé tenni a jelzett témakörökre vonatkozó írásokat.

folyt. köv.


Szacsky Mihály