Kicsit unom már az Utcazenén a kicsi színpadokon fellépő népes zenekarokat, épp ezért igazi felüdülés volt tegnap és tegnapelőtt a szerb Atomic Sunset nyomulása - a fiúk hárman vannak, és a trió-felállás bőven elég ahhoz, hogy valaki igényes zenét csináljon. Persze az igényes és egyedi zenéhez értő közönség is kell.

Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy a veszprémi publikum zeneileg topább lenne, mint a nagy átlag - ezt bizonyította az is, hogy elég népes tömeg hallgatta a fiúkat -, inkább az az igazság, hogy az Atomic Sunset felszínesen közelítve könnyű zenét, mélyebben belegondolva és beleérezve viszont nagyon "nehéz" zenét játszik. És ezért is örültem meg annak, hogy itt vannak Veszprémben.

A felvezetőben elkezdett nyavalygást folytatva, bizony letargiába taszít, amikor szinte minden színpadról az aktuális divatot hallom: dzsipszi, jiddis, balkáni, nép-, világzene (ezek ráadásul vegyítve), no meg ska, rockabilly (akár ezek is vegyítve). Az Atom Alkony is vegyít, de mást. A rockabillyt a punkkal, a rockkal, a hard rockal, a rock 'n' rollal, a metállal. És ebből a katyvaszból élvezhető muzsika születik. Egyik számban még a Motörhead világát érintjük, utána meg átruccanunk Johnny Cash ritmusaiba.

A három zenész - Djordje Stijepovic (bőgő, ének), Drazen Skaric (gitár, ének) és Sinisa Jovic (dob) - minden mozdulata a teljes hangszerbiztonságról tanúskodik, és nagyon "együtt vannak". Elég egy fél szó, egy fejbólintás, és más lesz a szám szerkezete, kicsit meghosszabbodik a szóló, újabb pörgetések épülnek a dalba...

Az Atomic Sunset tiszta zene. Kemény, férfias, punkos, olyan, amilyet manapság már ritka hallani. Nem kellenek a fúvósok, nem kellenek az őrültebbnél őrültebb hangszerek, nem kell a kongások hada - elég a bőgő, a gitár meg a dob, hozzá egy kiváló énekhang, és lehet zúzni a műsorfüzet által "nu hot rodded rockabillynek" titulált zenét, amit én inkább "postpunk prejazz pszichedelikus rockabillynek" aposztrofálnék. Persze tökmindegy hogyan hívjuk, nem a név számít, hanem a hangzás. És az összhang. És az egyszerűség. És a tudás. És az öröm - ami még a lelassult gitáros, Drazen Skaric arcán is felcsillan.

Aki kíváncsi az Atom Alkonyra - Atomic Sunstetre -, ma este még utoljára meghallgathatja őket a CIB Bank színpadon, a Vár Áruház előtt este 22.30-kor.