A Palatinus Klub megalakulását követő évben az Index.Veszprém portálon 2006 május 5-én jelent meg az első összefoglaló írás „A földi élet, és annak lehetőségei” címmel. Eltelt egy év, ami alatt különféle írások láttak napvilágot, mind a "Tudomány" témakörében. A szerteágazónak tűnő témákban olvasni lehetett írásokat az orvostudományról, katasztrófákról, pusztuló földi életünkről, az ember jövőjének esélyeiről, a természet felborult egyensúlyáról, tehát mindenről, ami a Föld ökológiai-biológiai egyensúlyáról vagy egyensúlytalanságáról szól.

Az olvasó sokszor úgy érezhette, hogy terjedelmes, néha talán indokolatlan részletességgel és talán feleslegesen „tudományosan” lettek egyes témák feldolgozva. Akkor azonban, amikor egy tudományterületet kell segítségül hívni ahhoz, hogy pl. képesek legyünk értelmezni egy veszélyforrást, ami adott esetben vagy folyamatában veszélyezteti a földi létet, vagy katasztrófát, katasztrófa-sorozatokat jelent, akkor nehéz helyzetbe kerül az író. Szinte feldolgozhatatlan mennyiségű szakirodalom, információ és hír zúdul rá, miközben mindösszesen csak arról kellene írni, hogy pl. kihalt egy rovar. A palatinuszi gondolkodás egy pontosan szabályozott rendszer szerint dolgozza fel ezeket az életfolyamatokat. Az elmúlt évben az írásokban meg-megjelentek olyan dolgozatok, melyek egyes tudományterületeket ismertettek. Terveim szerint ennek az volt az értelme, hogy miután az írások az Archívumban megtalálhatók, bizonyos esetekben vissza lehessenek utalni egyes témákra, ha értelmezésre van szükség.

A palatinuszi elemzések csak megfelelő bázisvizsgálatot követően kerülhetnek feldolgozásra. Ennek megfelelően értelmeznek eseményeket és folyamatokat. Mi a bázisvizsgálat? Nagyon egyszerűen lehet meghatározni: az adott történést-folyamatot megelőző, a múltba visszanyúló események feldolgozása. Ennek birtokában célszerű megítélni egy eseményt a jelenben. Idézhetném pl. a 2006 augusztus 20-i Duna-parti vihar feldolgozását, amibe természetesen feldolgozásra került a klímaváltozás, a meteorológiai jelenségek értelmezése, a helytelen várostervezés, pszichológia, a katasztrófa helyzetek megoldása stb. Csak a komplexitás ad lehetőséget arra, hogy reálisan tudjuk értelmezni azt, ami bekövetkezett. A palatinuszi és pl. teljes meglepetésemre a „kormányzati” (?) megítélés között éles ellentétek állnak. Döbbenten értesültem arról, hogy létezik egy „Kormányzati jósda”, aminek a szakvéleménye merőben eltér a Palatinuszétól, mert erre az eseményre azt mondták, hogy az augusztus 20-i esemény nem volt más, mint gonosz emberi akarat (politikai) paranormális jelensége. Természetesen nem kívánunk vitatkozni e bölcs megállapítással. A Palatinusz feladata a tudomány népszerűsítése, a természettudományos ismeretek terjesztése, és nagyon sok gondolatébresztés azért, hogy a passzív szemlélődés helyett alkotó cselekvésre bírjunk mindenkit abból a célból, hogy a jövő generációi számára is élhető legyen Földünk.

Térjünk vissza a palatinuszi módszerekhez. Egy összetett, bonyolult folyamat elemzését tehát a bázisvizsgálattal kezdjük. Igyekszünk megismerni azokat a folyamatokat, amelyek egy adott eseményhez köthetők. Ezzel elégséges információt gyűjtöttünk arra, hogy a megtörtént eseményt természettudományosan értelmezni tudjuk. Általában a hírekben, tudósításokban, tudományos konferenciákon, szakértők és tudósok ezzel befejezik munkájukat, és jön a kesergés meg a sajnálkozás. A palatinuszi gondolkodásnak az a lényege, hogy soha nem áll meg az eseménynél. Minden bekövetkezett eseményt folyamatnak tekint, és ami talán a légfontosabb, az az, hogy a jövő lehetséges útjait is feltárja. Látszólag ez igen egyszerű tevékenység, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a már említett gyenge példa, mint pl. egy bogár kihalása, hány összetevőtől függ, és az összetevők között milyen bonyolult átfedések, összefüggések rejlenek, akkor válhat csak világossá a természet bonyolult rendszere. Leegyszerűsíthetjük a gondolatot, és azt is mondhatjuk, hogy a természet törvényszerűen müködik. Ezeknek a természeti törvények az a szerencséjük, hogy őket a természet alkotta és nem az ember, de még csak nem is politikus. Tudomásul kell venni, hogy a természet törvényeit nem tudjuk átírni, módosítani. Az emberi butaság és gonoszság sajnos jelen volt a történelmünkben, jelen van napjainkban, és folyamatelemzés nélkül is tudni lehet, hogy a jövőben is számolhatunk ezzel a gyarló tényezővel. Felgyorsult világunkban talán az sem tűnik túlzott kijelentésnek, hogy ez a fajta gonoszság és butaság a legnagyobb járvány, ami az emberiséget sújtja.

Az elmúlt egy évben a Palatinusz írások szándékaim szerint egy megfelelő alapot igyekeztek nyújtani ahhoz, hogy a környezetünkben zajló eseményeket megfelelő módon tudjuk megélni, érteni. Az palatinuszi írások kitértek az ökológia tudományának fő részeire, oly módon, hogy azt még véletlenül se lehessen „zöld” politikai mozgalomnak tekinteni. Igyekeztem feldolgozni a II. világháborút követő időszakban kialakult mozgalmak, klubok, tudóscsoportok véleményeit, jelentéseit, írásait, tanulmányait, amelyek mind a teljes jelenkori földi életet és a fennálló kockázatokat elemzik. Szerény összefoglalók készültek a Római Klub anyagaiból, a Braun-jelentésből, a Luganoi tanulmányból stb. Igyekeztem a gondolkodó csoportok vizsgálódásai, tanulmányai és dolgozataik közötti összefüggéseket feltárni. Még nem került sor arra, hogy honfitársaink, elsősorban a „gondolkodók” véleményeit és tanulmányait is integráljuk a globális folyamatokba. Az elmúlt év írásaiban elgondolásom szerint egy stabil alapra igyekeztem helyezni minden olvasó számára a globális környezeti változások égető, aggasztó és katasztrófát sejtető folyamatainak elemzési lehetőségeit. Sajnálatosan kimaradt Antalffy Tibor kitűnő munkája, „Van-e jövőnk? Extincio ante portas” című 2004-ben megjelent műve. Mindenkinek ajánlom a könyv olvasását. Néhány részben célszerű lenne a szerzővel elemző beszélgetést folytatni, hangsúlyozom, nem vitatkozni. Meggyőződésem szerint Antalffy műve besorolható a legnagyobb jelentések és elemzések sorába.

A palatinuszi szemlélet és gondolkodás alapeleme, hogy szerteágazó, de stabil tudományos ismertekre építse fel állásfoglalását, csak így lehet a bonyolult, szövevényes összefüggéseket feltárni.

Folyamatosan kérem mindazokat, akik Födünk, a természet, az emberiség sorsát szívükön viselik, bármilyen szerény formában osszák meg gondolataikat minenkivel, értelemszerűen szigorúan vett természettudományos alapossággal. Mindenki legyen Palatinusz, ami nyitott, korlátok nélküli szellemiséget jelent. Tűrhetetlen, hogy a kultúrát gonosz erők halálra akarják ítélni. A kultúra közkincs, ha a társadalom nem biztosítja számunkra az elérhetőséget, sőt tudatos pszichológiával a kulturálatlanságot sugallja a széles néptömegeknek, akkor ez ellen csendben is fel lehet lázadni. Könyvtárba, színházba, múzeumba kell járni. Természettudományos ismereteinket akár autodidakta módon folyamatosan bővíteni kell.

A leírtakra jellemző, hogy két hete egy bakonyi erdőben lévő házban több gondolkodó jött össze. A Bakony erdeinek professzionális ismerőjével való beszélgetés során arra terelődött a szó, hogy ebben a rovatban olvassa a Platinusz írásokat. Örömmel hallottam, hogy egyes témák felhozatalával milyen mélységben tudtunk beszélgetést folytatni. Kifejezett szakmai érdeklődéssel hallgattam azt, hogy a Bakony tájegység ökológiájának egyensúlyba hozása, fenntartása milyen összetett és bonyolult folyamatok láncolatát igényli. A találkozó vége felé pusztán kíváncsiságból azt az ostoba kérdést tettem fel, hogy egyetért-e azokkal a megállapításokkal, amelyek a korábbi írásokban megjelentek. Őszinte nyíltsággal azt mondta, hogy van, amiben nem ért egyet. Kérdésemre, hogy mely gondolatok azok, amelyek szakmai ismeretével nincsenek szinkronban, hirtelen nem tudott válaszolni. A következő napokban végiggondoltam mindazt, amit a Bakony erdeinek védelmében, a jelenlegi erdészeti feladatokról mondott. Fontosnak tartottam azt, hogy azzal kezdte, az erdésznek nem rövidtávon, hanem minimum 100 évre előre kell gondolkodni, és nem utolsó sorban cselekedni. Az összefüggések bonyolultságának rövid felvetése, amit akkor mondott, nagy szakmai tudásra mutatott. Így rövid időn belül rájöttem arra, hogy mi az, amivel nem értett egyet a korábbi írásaimban. Természetesen ezt csak vélelmezem, és örömmel venném, ha Kulcsár Zsolt, a VERGA Rt. Vezérigazgatója közzétenné mindazokat a tudományosan megalapozott gondolatokat, amelyek alapvetően meghatároznák Veszprém és a Bakony jövőjét.

Szacsky Mihály
szomatológus

(Néhány „Tudós” azt írta, hogy nem találta az interneten, mi az a szomatológia tudomány, és ha nincs az interneten, akkor ilyen tudomány nincs! Válaszom: Az Új orvosi szótárt (Brencsán) nem említve idézek a Révai Nagy Lexikon 17. kötetének 18. oldaláról: „Somatológia (gör), az emberi testről (soma) szóló tudomány, különösen az anatómia: továbbá az antropológiának az a része, mely az élő emberi test vizsgálatával foglakozik leíró (morfológiai) somatoscopia, és méreti, somatometria, szempontból”. Megjegyzés, hogy a modern, XXI. századi szomatológia integrálni tudja mindazokat az ismerteket, amelyek nem csak a morfológiára (alaktan, anatómia), hanem a fiziológiára (életfolyamatokra) is vonatkoznak.