Elliot Rosewater, Billy Pilgrim, Kilgore Trout, Dwayne Hoover, Rabo Karabekian immáron szabadok. A gazdájuk most már nem rángatja őket kénye-kedve szerint regényei lapjain, nem mondat el velük magvas bölcsességeket az emberről, nem emelteti fel szavukat a nyakig hömpölygő ostobaság ellen.

Kurt Vonnegut immáron a Tralfamadorról szemléli a háborút, az önzőséget, a nyomort, a mocskot, ami ennek a bolygónak sajnos természetes velejárója lett. Elhagyta azt a helyet, ahol hatvan évvel ezelőtt mindenre kiterjedő háború folyt, amiben ő is benne volt, ahol fogságba került, és tanúja volt egy nagyváros értelmetlen pusztulásának. A borzasztó élménytől sosem bírt megszabadulni, könyvei lapjain újra és újra felelevenítette ártatlanok ezreinek a halálát. Remélhetőleg boldogan ment el, ahogy Rabo Karabekian is az volt halála pillanatában.

Szenvedélyesen és eltántoríthatatlanul ragaszkodott az igazához, hogy az ember nem szent, hibát hibára halmoz, és ostoba, önpusztító és kegyetlenvilágot hozott létre. De mégis a legfontosabb lény ezen a bolygón, ahol minden őérte van. Még pályája elején, a Macskabölcső utolsó lapján megfogadta, megírja az emberi ostobaság krónikáját. Be is tartotta, hiszen könyveiben mániákusan ecsetelte a hömpölygő hülyeség okozta károkat. És közben könnyesre nevettük magunkat sorait olvasva, hiszen gyilkos feketehumora kegyetlenül pellengérre állította életünk abszurd történéseit.

Többé nem okoz álmatlan éjszakát hazug politikusoknak, többé nem vonják kétségbe zseniális írói kvalitásait, többé nem bizonygatja, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit ember valaha kitalált, többé nem agitál a valódi felelősség mellett. Ki fog minket ezután jó alaposan seggbe rúgni?

„És most elmondom a magamét a hazugságokról, megkockáztatom a kijelentést, hogy a művészi hatás kedvéért mondott hazugságok – mint például a színházban – magasabb szempontból nézve az igazság legelragadóbb megjelenései lehetnek.” – mondja az Éj anyánk elején.

Mostantól ezek a hazugság-igazságok már csak könyvekben olvashatók. Néhány nappal ezelőtt Kurt Vonnegut végleg levette a kezét az emberiségről.