Minden Palatinus értekezésben és tanulmányban helyet kapnak azok az aggodalmak, amelyek arra utalnak, hogy az emberiség hogyan tudja fenntartható pályán tartani a gazdasági növekedését, valamint hogyan tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Mely igények szerepelnek az első helyen? Az energia és ismét az energia.

Az energiakérdést számos szempont szerint lehet elemezni. Vizsgálhatjuk Földünk olajkészleteit, vitatkozhatunk az atomerőművekről, elemezhetjük a vízi erőművek környezetre gyakorolt hatását stb.

A 2007. március 10-én megjelent NAPLÓ (Veszprém Megye Napilapja) újságban két hírre is érdemes odafigyelni. Eltérve a szokásos Palatinus elemzések komplexitástól, szorítkozzunk az újságban megjelent cikkekre.

A második oldalon található MTI hírben azt olvashatjuk, hogy Brüsszelben az Európai Unió határozatokat hozott a klímavédelem érdekében úgy, hogy a megújuló energiaforrások előtérbe kerülését preferálják. A közös kötelezettség-vállalás értelmében a nemzeti ökológiai célokat sikerül összeegyeztettni. A megállapodások (szándékok) szerint 2020-ra az energiatermelés 20%-át megújuló energiaforrásokból fogják fedezni.

Szívet melengető hírként lehet értelmezni 27 ország politikusainak döntését. Sikerült egy világot veszélyeztető folyamatot megállítani? Jön a Kánaán, a kimeríthetetlen megújuló energia.

Nézzünk egy kicsit a hír mögé:
A Palatinus Klub 2004-ben többször vizsgálta a lehetséges klímaváltozást. Természetesen figyelembe véve minden tényezőt, a motorizációt, a megnövekedett energiaigényt, a nagyhatalmak gazdasági háborúinak energiapazarlását, a népességnövekedését, a mezőgazdaság és az állattenyésztés problematikáit. Az 1970-es évektől elszigetelten működő kutatóintézetek, tudományos műhelyek folyamatosan figyelmeztetést adtak arról, hogy a veszély igen nagy. Mindennapi életünkben kezdetben apró jelek utaltak arra, hogy Földünk klímája változáson megy át. Aztán ezek a jelek egyre erősödtek, és 2004-re már riasztó jelenségek is kezdtek megjelenni. Az akkori beszélgetésekre számos szakértőt hívtunk meg, és úgy nézett ki, a szakértők valóban azt vélelmezték, hogy nincs akkora baj, mint ahogy azt kommunikálják. A palatinusi értelmezés óvatosságra intette mindazokat, akik csak múló eseményeknek tekintették pl. a kontinensnyi jéghegy leszakadását, az őserdők területének zsugorodását stb. Az előző évi Palatinus-írások is folyamatosan figyelmeztettek, hogy a természet nagyon kemény választ ad arra, ha az ember a tevékenységével felborítja a rendet. Jó esetben is az volt a válasz, hogy nem elképzelhetetlen. Aztán jött az idei tél (tavasz vagy ősz). 2007 januárjában és februárjában beindult a politika, és a hírközlő szervek elképesztőbbnél elképesztőbb híradásokkal örvendeztettek meg minket.

A Palatinus-elemzések óvatosan, de tárgyszerűen elemezték a Stern jelentést de, akkor még nem éreztette hatását olyan mértékben a klímaváltozás. Németországban a kormányzat ezt követően olyan ajánlásokat tett az állampolgárainak, hogy pl. mérsékeljék utazási szándékukat. Üdüljenek hazájukban, és nem repüljenek több ezer kilométert szabadságuk alatt. A repülés mérséklésével teljes mértékben egyet lehet érteni. Az indok az volt, hogy nagyon nagy a CO2 kibocsátás. Ez valóban katasztrofális, de nem csupán ez a baj. Senki nem számol azzal, hogy a repülőgépek hajtóművei a legjobb hatásfok esetében is kerozinpermetet szórnak a levegőbe. A belélegzett kerozin tüdőtumor-keltő hatása ismert. A nemzetközi tanulmányok és elemzések alapján azt lehet mondani, hogy a repülőgépek emissziója egyszerre hat az üvegházhatásra és az emberi egészségre.

Hírek: A MALÉV-et eladták, az új tulajdonos növelni szeretné a repülések számát. Nem akartam a fülemnek hinni, de egy rádióműsorban azt mondták, hogy Budapest felett naponta 2000 ezer repülő halad át naponta! (a hír valódiságának utána kell nézni). Ha ez igaz, akkor az emelkedő tödőtumorok aránya mitől van, dohányzás vagy…

De térjünk vissza a brüsszeli hírhez! Minden megoldódik, mert 20% valami lesz, de mi? Nem tudtam kideríteni, hogy melyik állítás az igaz: 20%-kal csökkentik az Európai Unióban a széndioxid kibocsátást, vagy az energiatermelés 20%-a megújuló energiaforrásokból fog származni. A kérdésről még nagyon sokat kell beszélni, mert fogalmak, érvek, állítások, indulatok keverednek miközben fogalmunk sincs arról, hogy két év múlva mi lesz az energiatermeléssel. A fenntartható fejlődést a közgazdászok, a politikusok csak úgy tudják elképzelni, hogy az energiatermelés fokozatosan növekszik. Ellentmondásosnak tűnik az állítás, mert azt is kommunikálják, hogy az energiafelhasználást célszerű racionalizálni. Hol találjuk az ellentmondás? Ott, hogy az energiafogyasztó berendezések, gépek, háztartási eszközök, járművek, mindenféle kütyük abszolút energiafogyasztása csökken, de a számuk növekszik.

folyt. köv.


Szacsky Mihály