Mintegy egy hónappal ezelőtt feltérképeztük, milyen filmszatírákon keresztül készült bemutatni a Szellemi Regenerációs Társulás „Izmusok sodrában” fantázianévre hallgató filmklubja a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek Kelet-Európáját. Miután a sorozat új szakasza kezdődik a héten, időszerű újabb pillantást vetnünk a fennmaradó kínálatra.

A SZERET Filmklub még három bemutatót tartogat az érdeklődőknek, mely filmek a valahai szocialista blokk rendszerváltás utáni helyzetét hivatottak bemutatni. Különösen érdekes ez a korszak olyan szempontból is, hogy a filmszatíra mint műfaj ekkorra elméletileg már jórészt funkcióját vesztette, hiszen virágzásának egyik oka a sejtetés volt, a mögöttes olvasat lehetősége.

A jogállami, demokratikus rendszerek kialakulásával erre a megoldási lehetőségre már nincsen szükség – legalábbis ezt gondolnánk. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a rendszerváltás után is maradt tér a filmszatíra számára: valószínűleg a közönség fogékony maradt a már megszokott filmes nyelv iránt, illetve nem érezte (érzi) úgy, hogy egyéni szabadságának lehetőségei valóban nagy mértékben növekedtek volna.

Hogy mennyire élő maradt ez a műfaj, azt a filmklub három hátralévő vetítése is mutatja. Április 11-én ismét Tímár Péteré lesz a terep. A Csapd le csacsi! sok tekintetben az Egészséges erotika folytatásának is tekinthető – bár a két film között konkrét tematikus kapcsolat nincsen, a karaktertípusok egy része átöröklődik. A Roncsfilmmel karöltve talán a Csapd le csacsi! az a film, ami a legjobban adja vissza a közvetlenül a rendszerváltás után a kisemberekben lévő zavart. A szabadság iránti vágy helyét elfoglalja az egyéni boldogságra való törekvés igénye.

A filmben már megjelenik a letűnt korszak biztonsága iránt érzett nosztalgikus vágyakozás, a szerepzavar, amit a dolgok változása idéz elő. Az alaptörténet ugyanakkor ősrégi: ki csalt meg kit (először), és lehet-e normálisan együtt élni, ha már a családi házat is felépítettük (emlékeznek, már Petrocelliék is a végtelen építkezést választották, mert ha a kéró megvan, akkor a közös téma is elfogy…).

Április 18-án egy cseh remek, Vera Chytilová filmje, Az örökség következik. Megint egy olyan alkotás, ami egy nemzedék számára a kultikus kategóriáját súrolja. Az ordenáré Bohus története röhejes és tragikus egyben: bemutatja, a kisember mennyire nem tud mit kezdeni az ölébe hullott lehetőségekkel. Egy film a privatizációs újgazdagról, aki „struccra meg parabolára” költi újsütetű vagyonát, de végül rájön, hogy nem a pénz boldogít…

Végül zárásképpen május 2-án egy alig tízéves, de máris klasszikusnak számító remekmű következik, a Macska-jaj. Emir Kusturica ebben a filmjében (nem először) egy sajátos kisvilágba, a délszláv cigányság közegébe repít el bennünket. Itt megismerjük a legvadabb vadkapitalizmust, de megtanuljuk a család értékét is (igaz, részben Humphrey Bogarttól). Groteszk élethelyzetek mutatnak rá a nagyon is élő problémákra, melyek távolinak tűnhetnek a számunkra, de a híreket figyelmesen hallgatva mégsem mindig bizonyulnak annak.

Szeretettel várunk mindenkit a SZERET Filmklubra szerdánként 17 órától a Művészetek Házában (Várucca 17.). A közös filmélmények során ismét jót mulathatunk történelmünk legutóbbi szakaszán, majd beszélgethetünk az alkotásokról, a rendszerváltásról vagy éppen arról, hogyan működünk napjainkban, mit jelent számunkra a demokrácia.