A kedves, szőke, fiatal leányzó ábrázata ártatlanságot sugall, pedig tizenhat éve ellenére sokat átélt, tapasztalt már. Neki egy berúgás, diszkó utáni verekedés, szex olyan természetes, mint nekünk egy könyv elolvasása, beszélgetés a barátokkal. – A suli, meg a család az élettel járó szükséges rossz, a pénteki buli az élettel járó szükséges jó – foglalja össze a lényeget.

Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy hogyan szórakoznak a tizenévesek. Ezért kerestük meg az egyik városi szakképző tizedikesét. Beszélgetésünk majdnem zátonyra futott, mert a feltett kérdéseket nem nagyon értette, nem tudott mit kezdeni velük. Mint kiderült, nem értett engem, más nyelvet beszéltünk. Ezért megkértem, mesélje el, hogyan szórakoznak, milyen a péntek estéjük. Az általa elmondottakat „fordítottam vissza”, hogy önök is értsék.

– „A suli meg a faterék a szükséges rossz az életemben, el kell viselnem őket, pedig legszívesebben elküldeném őket a p….ba. Mert mindig nyomják nekem, hogy milyen legyek. Unom már őket, de baromira. Vagy nem válaszolok, eljátszom a sértődött királylányt, vagy rájuk kúrom az ajtót, aztán elmegyek a fenébe, a haverokhoz. Nem érdekelnek. Adjanak kaját, pénzt és kész! A suli már egy fokkal jobb. Ott vannak a többiek, akikkel lehet hülyülni. Tanulni nem kell! Ebben az évben (2006. szeptember 1. és március 13. között – a szerk.) tanultam vagy tíz percet, azt is az egyik órán. Puskázom vagy megbukom, tök mindegy. Némely tanár egészen jó fej. Olyan érdekesek. Néha szeretem hallgatni őket. Nem értem miről beszélnek, de olyan jó, olyan lelkesek. Bár nem értem, minek tanultak annyit, de nekik biztos jó ez. Őrültek, az tuti! Mi leszek? Mit tudom én. Majd dolgozom valahol, boltban, kocsmában….”

– „A péntek, az tuti jó. Ez a legjobb az egész héten. Pörögni, mint állat, reggelig! Délután a barátnőkkel találkozunk egyikünk lakásán. Ott dumcsizunk, meg iszunk, ami van, és annyit, amennyi van. Mikor beálltunk, indulunk a diszkóba. Ott a legfaszább! Iszunk, ordítunk, faszizunk. Mindig van balhé! Valaki mindig összeveszik a másikkal, aztán lerendezik gyorsan, egy-két pofon, hajtépés, rúgás, aztán kész. De ez tök jó, olyan izgalmas. Nekem tetszik. Igaz, én is kapok néha. És akkor mi van? Ha valaki kifáradt vagy éppen barátkozni van kedve, kimegyünk az utcára. A teljesen jó, mert rohangálunk fel-alá, őrültködünk vagy éppen barátkozunk. Na jó, szexelünk. Hogy hol? Ahol lehet, kapualjban, lépcsőházban, ligetben. Mi van? Mindenki ezt csinálja.
Hajnalban megyek haza, másnap alszom délig, hiszen egész héten suliba jártam és teljesen „kifáradtam” a tanulástól.”

– „Videózni, plázázni szeretek hétköznap. Olyan jó, olyan nyugis, mert csak bámulunk a barátnőimmel. Tutkó jó! Suli után vagy filmezünk, vagy megyünk a városba. Ott találkozunk ismerősökkel. Fiúkkal nem. Minek? De a legtutibb a péntek. Az egész hét azért van, hogy péntek legyen. Az a legizgibb! Legjobban fagyizni meg szexelni szeretek. Nincs különbség köztük. Mindegyik jó. Nem?”

P.S.:
Az itt olvasott történet nem az egész tizenéves korosztályra vonatkozik, csak annak egy részére. Ennek ellenére érdemes átgondolni a fenti sorokat.