Rock, disco, pop, funky – ezekről a zenei stílusokról mindenkinek van némi fogalma. Vannak azonban olyanok is, melyek szűkebb rétegek zenéi, ezekről viszont nem sokat tud a többség. Ilyen zenei stílus például a ska.

A ska zene a jamaikai bevándorlókkal érkezett Angliába. Az első bevándorlók 1948-ban érkeztek meg, majd a ’70-es évek közepére számuk csaknem elérte a félmilliót. Zárt közösségeikből csak a zene áramlott ki, melyet hamar megtalált az angliai fiatalság azon rétege, akik nem csak a zenében, hanem a perifériális létben is osztoztak velük. Az angliai fiatalok tisztelték a rude boyok, azaz a jamaikai pitiáner bűnözők zenéjét és stílusát. Belőlük lettek a skinheadek.

A ska a reggae előzménye, mely gyorsabb és agresszívabb annál. A zene azonban mást jelent a skinheadeknek, akik a társadalomban megélt kudarcaikat ezzel kompenzálják. Számukra a zene funkciója sokkal átfogóbb és mélyrehatóbb. Kialakult a skinhead öltözködési stílus is, mely a jamaikai elemeket a munkás ruhadarabokkal ötvözte. A borotvált fejűeken megjelent a bakancs és a nadrágtartó.

A skinheadeket sokszor összekeverik a nácikkal, melyre az alapot a korábbi sajtó tevékenysége adta. Igaz, hogy a bőrfejűek nem a toleranciájukról híresek, ám a sajtó a fiatalok megosztására törekedett, és inkább a kisebbségben lévő neonáci skinekről tudósítottak. A politika is beleszólt a skinheadtörténelem alakulásába, végül elterjedt róluk, hogy rasszisták. Az igazi skinek ezt persze elutasítják, többségük minden politikai ideológiától mentes. Több szervezet is alakult, melyek ezzel a felfogással szemben vették fel a harcot. Pár évtized alatt a ska zene pedig mindenhová eljutott.

Szeptember óta egy budapesti főiskola padjaiban sorvadozom, de szerencsére találhatók olyan helyek, ahol jó kis ska zenére bulizhatunk. A Pannonia Allstars Ska Orchestra, vagyis a PASO szervez bulikat. Tavaly ezek egy Blue River nevű állóhajón voltak kedd esténként, két vagy három zenekar fellépésével. Az első ilyen bulim október elején volt. Lakótársammal és haverjával indultunk útnak, és azóta is együtt járunk ezekre a koncertekre, január óta szerdánként a Trafóba. A kis hajó is jó helyszín volt, de elég kevesen találtak oda. A Trafóban már több ember előtt játszanak ugyanazok az együttesek, például a Skambulance, a Kingston Cruisers, a Böiler, a Last Minute és a már említett PASO. Egy januári szerda estén a Firebug nevű brazil csapat csinált nagyon jó hangulatot. A ska-ra táncoló tömegben felfedezni a rude boyokat és skinheadeket, és rengeteg pepita ruhadarabot, mely a feketék és fehérek egyenlőségére utal.

A PASO több felállásban koncertezik, főleg tradicionális ska-t hallhatunk tőlük, de a reggae és a dub is megjelenik zenéjükben, felállástól függően. A többi zenekar sem ragaszkodik csak a skahoz, így náluk is keveredik más stílusokkal.

Ezek a bulik mindig jól végződtek, a zene és a hangulat mindig egyformán jó. Egyik este az Ikvai-Szabó Botondról elnevezett, veszprémiek számára a 2006-os Utcazene fesztiválról ismert banda egyik tagjával találkoztam, aki egy másik zenekarával a szerda esti koncertek rendszeres fellépője lesz. Emlékeim azonban nem mindig ilyen tiszták, amiről az a sok elfogyasztott fröccs és sör tehet! De hát nem buli a buli alkohol nélkül, szóval vállalom a következményeket, ami emlékezet-kiesés, fejfájás és hányinger formájában, másnap előadáson jelentkezik. Ami pedig a legjobb számomra ezekben az estékben, a zene mellett, hogy az eltelt néhány hónap alatt a lakótársam a szívem csücskévé változott!

-joe-