A várpalotai kórház alakul át elsőként az országban. A Veszprém megyei városban január elsejétől megszűnik az aktív ellátás, viszont 76 ágyon rehabilitálják a betegeket, és nagyobb kapacitással működik az egynapos sebészet.

Belgyógyász orvosként meggyőződésem, hogy egy kis kórház az aktív betegellátásban nem tud lépést tartani a megyei és regionális intézményekkel, hiszen a diagnosztika és a terápia orvostechnikai fejlődése hihetetlen mértékben felgyorsult - mondta Tóth Ildikó főorvos, a Palotahosp Kft. által működtetett várpalotai intézmény szakértője. Hozzátette: az is igaz, hogy a nagy kórházakban viszont kevesebb figyelem jut a krónikus betegekre.

Az egészségügyi reform ütemterve szerint a kis kórházaknak a jövő év március végéig kell átalakulniuk. A várpalotaiak elsőként léptek: az önkormányzat tulajdonában lévő épületben mátrix rendszerben működő 76 aktív ágyuk helyett ugyanennyi krónikus ágyra adtak be pályázatot, s nyertek. Az átalakulási folyamattal párhuzamosan indul az a magánműködtető által 2,3 milliárd forintos beruházással épített és az idén szeptemberben átadott új pavilon, amelyben az ápolási osztályoknál magasabb szintű, krónikus rehabilitációs részleget hoztak létre. A korszerű, igényes hotelszárnyban az idős, ápolásra, gondozásra szoruló embereket látják el. Így összességében a korábbi 105 ágy helyett 230 ágyon fognak rehabilitációs és krónikus ellátást végezni. A hotelszárnyban elhelyezetteknek az ellátás költségeihez hozzá kell járulniuk.

A Palotahosp Kft. a korábban működő három mellé további három új műtőt is kialakított, mégpedig annak érdekében, hogy korszerűsítsék a már évekkel ezelőtt megkezdett egynapos sebészetet. Csonka Csaba osztályvezető sebész főorvos szerint a szakirodalom 260 olyan műtéttípust tart nyilván, amelyet egynapos beavatkozás keretében biztonságosan el lehet végezni. Külföldön a műtétek 40-80 százaléka ilyen körülmények között történik. Magyarországon ez az arány mindössze öt százalék. Csonka Csaba arra számít, hogy jelentősen bővíthetik kapacitásukat, s az egynapos sebészeten belül regionális szerepet tölthetnek be. Jelenleg főleg visszeret, aranyeret, sérvet, bizonyos emlőelváltozásokat műtenek, illetve térdízületi beavatkozásokat hajtanak végre. Várhatóan a laparoszkópos epeoperációkra is engedélyt kapnak.

Megkérdeztük Tóth Ildikótól, hogyan finanszírozza az OEP ezeket a műtéteket. A főorvosnő szerint a kórházaknak jelenleg jobban megéri három napig feleslegesen benn tartani - esetleg csak papíron - a beteget, hiszen ezért több pénz jár, mintha 24 órán belül otthonukba bocsátották volna őket.

Tóth Ildikó elmondta: az is gyakran előfordul, hogy más intézményben dolgozó orvosok Várpalotán, egynapos sebészet keretében operálják meg saját betegeiket. Ilyen esetben mindig szükség van az ÁNTSZ engedélyére. Mint megtudtuk, a 158 dolgozóból tízet-tizenötöt kell majd végkielégítéssel elküldeni. A kórházban 12 főállású és 40 vállalkozó orvos gyógyít majd: ők a járóbeteg-szakellátásban és az egynapos sebészeten fogadják a betegeket. (népszabadság)