A veszprémi érsekség Gizella termében december 8-án délután Ányos Pál konferencián vehetett részt az érdeklődő közönség. Márfi Gyula érsek üdvözlő beszéde után Mészáros Ernő akadémikus nyitotta meg az Ányos Pál – pálos szerzetes, tanár és költő – 250. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülést, aki köszöntőjében kiemelte Ányos költészetének modernségét, és a verseiben megjelenő hazaszeretetre is felhívta a figyelmet.

Ezután Újházi Simonné előadását hallhatták az érdeklődők a pálos rend történetéről. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend fejlődését, épülését követhettük végig a magyar történelem évszázadain át. A rendnek olyan híres tagjai is voltak, mint Ányos költő és szerzetestársai: Virágh Benedek és Verseghy Ferenc, illetve jelentős támogatói a magyar királyok között, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás.

Fekete Ferenc – a Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium igazgatója – Ányos Pál költészetéről szóló előadásában először röviden ismertette a költő életútját. Érdekességként megemlítette azt is, hogy Ányos keresztapja Dubniczay István, a híres veszprémi éneklőkanonok volt. Költőnk Pápán, Győrben, Nagyszombatban tanult, majd tanulmányai végeztével Pesten töltött hosszabb időt, megismerkedett a testőrírókkal, és részt vett a város pezsgő irodalmi életében. Ezek után a Felvidékre, Felső-Elefántra helyezik papnak, remetének, majd Fehérvárra kerül, a ciszterci gimnáziumba tanítani. Veszprémbe mondhatjuk úgy is, hogy „meghalni érkezett”. Rövid élet – rövid, de sokszínű életmű. Fekete Ferenc is hangsúlyozta előadásában Ányos költészetének modernségét, hiszen képeinek jelentős része tovább él a magyar irodalom későbbi nagyjainak verseiben, például Csokonai költeményeiben. Vallásos költészete mellett jelentős levelezése is, a költőtársak – például Bessenyei Ferenc – szerint Ányos költészete túlságosan borongós, valójában a szentimentalista líra jellegzetes vonásait mutatja.

Ezek után Botkai Levente perjel beszélt röviden a pálos rend képviseletében rendje jellemvonásairól. Az első remete, thébai Szent Pál mintájára Boldog Özséb a XIII. században egyesítette a magyarországi erdőkben élő remetéket, így született meg a pálos szerzetesrend. Egyik fő hivatásuk, hogy a magyarországi Mária-kegyhelyeket gondozzák, és a Szent Szűz szerepét vizsgálják Krisztus megváltástörténetében, a Bibliában.

Az emlékülést Veresné Petrőcz Mária adventet idéző éneke és Csaba Ágnes hegedűjátéka színesítette, Ányos Pál költeményeit pedig a Padányi Bíró Márton Gimnázium tanulóinak tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.