A hétvégén láttam a Kultúrház című televíziós műsorban a veszprémi színház irodalmi vezetőjét, Egressy Zoltánt. Láttam és majd szétvetett az ideg. Amit mondott butaság volt, és ami a legfájóbb, hogy nem igaz.

Egressy Zoltán azt mondta, Veszprém színjátszása az elmúlt években szakmailag egy kicsi pont volt, de most ők, az új vezetéssel egy meghatározó színházzá teszik a Petőfit. Én közel húsz éve járok színházba. Szívemhez legközelebb Hegyeshalmi László igazgatóságának színháza állt. A Vándorfi-korszakot nem szerettem, de elismertem. Elismertem, Vándorfi László mindent megtett azért, hogy jó színháza legyen a városnak. Kolti Helga időszakában számtalan jó és számtalan rossz előadás született. De azt mondani rájuk, hogy a hazai színjátszásban kicsi pont, szerintem felháborító és igazságtalan. Egyrészt leminősíti azt a közönséget, akiknek ez tetszett. Ha jól tudom, itt vidéken nekik születik az előadás, és nem a szakma nagyágyúinak, akik le sem tolják ide a képüket. Másrészt leminősíti azokat a színészeket, alkotókat, akik ma is a színház tagjai.

Mint veszprémi értelmiségi, még nem találkoztam a nagyra érdemesült irodalmi vezetővel (még a műsorvezető sem tudta, mi a fenét rejt ez a titulus!), művészeti vezetővel és igazgatóval. Egyik sem él ebben a városban, amit naggyá akarnak tenni. Ellenben a fent említett igazgatók mind itt éltek, és most is itt élnek. Velük számtalanszor találkoztam, beszélgettem. Gyorsan hozzáteszem, hogy nem mindig baráti hangulatban. De legalább lehetőségem volt velük vitatkozni a helyi színjátszásról. A mostani irányítók azt sem tudják, mi fán terem Veszprém!!!

Egressy úr szerint újból be kellett indítani a Latinovits Játékszínt. Nem tájékozott. Vándorfi idején is számtalan nagyszerű előadás született ott, majd az átmeneti pénzzavar után Kolti Helga idején is. Gondoljunk csak a Szecsuáni jólélekre.

Önök idejöttek és önnön nagyságuktól elkábultak, de még nem mutatták meg géniuszukat. A mostani évad nagyszínházi előadásainál csak jobbat láttam az elmúlt időszakokban. A játékszínben bemutatott Ádámcsutka, Igézet azonban elismerésre méltó. Remélem, ezt a színvonalat a nagyszínházba is be tudják csempészni. Addig is, szerényebben, uraim!

bé