Nem csoda, hogy a rendőrség olykor brutális és jogszerűtlen volt. A gyakorlatlanság, a tapasztalatlanság és a félelem következménye. Szóvivők ellen lehet szemöldököt emelgetni, de kővivők ellen már sajnos mást kell… a csendes tömegben arctalan patkányok fertőztek.

Szép napnak indult, verőfényes lett. Az irgalmatlanság ünnepe, amikor magyar magyarra támadt, s a megemlékezés szent rítusát az ösztön törte szét. A feltörő indulat, az energiabőség, a kudarc, a reménytelenség, a kultúrálatlanság, a primitívség. Nevezhetem bárminek, de megtörtént és bármi megtörténhet.

Akármilyen csőcselék rombolt, és akárhogyan esik a forint árfolyama, akárhogyan romlik a „magyar élet” híre, a kormányfőnek le kellett volna már mondania. Hogy ne ő legyen bűnbak, hogy ne őt találják bűnbaknak. Legyen más. Akkor nem fajulhatnának el idáig az események. Úgy hiszem. Valaki, akinek a szava, kijelentései egyértelműek, és szűk családi körben is vállalhatóak. Romlatlan szavú, akinek nem kell maga miatt magyarázkodnia. Aki nem csak egy okos ember, kiváló politikus, jó harcos csupán. Hanem sokaknál, sokkal különb nálunk.

Várnai László