A sorozat első két fejezete (itt és itt) igyekezet feltárni azt, hogy az orvostudomány hol helyezkedik el a természettudományok rendszerében. A természettudományokon belül az élővilág gyűjtő tudományterülete a biológia. A biológiai tudományok rendszerében az orvostudomány értelemszerűen az embertan, azaz az antropológia alrendszerébe sorolható. Ez a kis összefoglaló lehetőséget ad arra, hogy az orvostudomány helyét és szerepét pontosítani tudjuk.

Reményeink szerint ez a sorozat folyamatosan elemzi és értelmezi majd a jövőben az orvostudomány időszerű eredményeit, friss híreit. Feltárja mindazokat az összefüggéseket, amelyek alapján válaszokat kaphatunk a humánökölógiai, környezet-egészségtani, humán- sugár biológiai, foglakozás- és sport-egészségügyi, a korszerű orvos-diagnosztikai és még számos szakmai területek időszerű kérdéseire.

Ebben a fejezetben az orvostudomány helyét és szerepét keressük a társadalomban. Azért fontos ez a meghatározás, mert a jövőben az adott témakörökön belül vissza kell utalni az alapértelmezésekre.

Az orvostudományt két fő terület jellemzi. Az elméleti és a gyakorlati terület feladata az, hogy az egészséges és a kóros életjenességeket vizsgálja azzal a céllal, hogy az ember egészségét megőrizze. Ezt a meghatározást fontosnak tartom kiemelni, mivel a tudományterület azt a nemes célt tűzte ki önmagának, hogy mindenáron az egészség ügyét szolgálja. Az orvostudomány célja továbbiakban az, hogy az ember testi és a szellem erőit fejlessze, betegségeit meggyógyítsa, és a hosszú tevékeny életet biztosítsa.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy az ember bioszociális lény. Idézhető a szakirodalomból, hogy „az ember egyformán terméke biológiai és a szociális erőknek”. Ez egy kicsit ellentmond annak, amikor az embert csak mint biológiai lényt kezeljük, és az orvostudományt a biológia alkalmazott tudományának tartjuk. Az orvostudománynak fel kell vállalnia azt, hogy az ember fiziológiai, pszichológiai jelenségeit összetett módon, a természettudományok és a társadalomtudományok oldaláról egyaránt kell tanulmányoznia. Ennek megfelelően azt is ki lehet jelenteni, hogy az orvostudomány a természettudomány és a társadalomtudomány határterülete. Fontos kiemelni, hogy az orvostudomány ismeretanyagának fejlődése a tudatunktól független objektív valóság, melynek törvényeszűségeinek feltárása (megismerése) jelenti az orvostudomány alapját. Egy következő fejezetben az orvostudomány történetének rövid elemzésével a tudományterület fejlődését is át tudjuk tekinteni.

Az egészségügyet – mint azt napjainkban is tapasztalhatjuk – a társadalmi tényezők határozzák meg. Befolyásolja az egészségügyet és az orvostudományt a társadalmi munkamegosztás, annak végzése az anyagi, technikai bázisok fejlettsége (fejlesztése). Sajnálatosan függ a napi orvosi tevékenység a társadalom mindenkori termelési viszonyaitól, és az ennek talaján nyugvó társadalmi felépítményi tényezőktől. Az elemzések kitérnek arra, hogy az orvostudomány ismeretanyagának gyakorlati hasznosítása az egészségügy, amelynek helyzete a mindenkori társadalmi formátumban az adott társadalmi termelési viszonyok függvénye. Az is mondhatjuk ezek alapján, ha „beteg a társadalom”, akkor az adott népközösségben sok beteg ember élhet. Korábbi Palatinusz-elemzések, adatgyűjtések azt mutatták, hogy ez a meghatározás nem alaptalan.

folyt. köv.

Szacsky Mihály
szomatológus